Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. Ilyen helyzet fennforgása azonban a haszonbérlő elsőrendű alperesre nézve jogilag annak ellenére sem állapítható meg, hogy az ő 'férje és egyúttal haszonbérlőtársa, az ezek közt és a haszonbérbeadó felperes között öt gazdasági évre létrejött haszonbérleti jogviszonynak a 3. */. alatt mellékelt haszonbérleti szerzői désben megállapított kezdőpontja, vagyis 4914. október hó 1-ső napja előtt a háború kilörése folytán hadbavonult; mert a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint, a közel 74 kataszteri holdnyi haszonbérleményi ingatlanokat az 1914. október l-jét megelőző gazdasági évben is a felperestől haszonbérben bírt elsőrendű alperes és férje, ezeknek az ingatlanoknak 1914. évi termését a maguk javára a fent jelzett október 1. napja előtti időben értékesítették, amiből jogilag az állapítandó meg, hogy az elsőrendű alperes a háború következtében nem jutott olyan helyzetbe, amelyben képtelenné vált a jelen per tárgyát tevő, 1914. évi október 15 én esedékes 3328 K 29 f-nyi haszonbérrészletnek a megfizetésére, mivel a hivatkozott tényállásban nincs megállapítva az, hogy a jelzett értékesítés útján elért öszszeg erre a peres haszonbérrészletre elegendő nem volt; sőt a tényállásnak ebben az irányban való megállapítását az alperesek maguk sem kérték. A háborúnak bekövetkezése, illetve az elsőrendű alperes férjének fenntjelzett hadbavonulása az elsőrendű alperesre nézve oly helyzetet, mely őt a szerződésszerű teljesítésre képtelenné tette volna, nem idézett elő azért sem, mert a fellebbezési bíróságnak erészben szintén irányadó, idetartozó ítéleti tényállása szerint a haszonbérleményi ingatlanokat, éppen az alperesek fellépése folytán a felperesnél jelentkező harmadik személyek a jelen szerződési idő tartamára haszonbérbe venni hajlandók voltak ; amiből az következik, hogy az elsőrendű alperes a haszonbérletet, az annak tárgyát tevő ingatlanoknak szerződésileg el nem tiltott alhaszonbérbe adása útján, a haszonbérleti szerződést az elsőrendű alperessel és férjével szemben felbontani nem hajlandó felperes mellőzésével is hasznosíthatta volna. Ezzel szemben a tényállásban megállapított az a körülmény, hogy a fent említett harmadik személyeknél elérhető haszonbér holdanként csak 60 K lett volna, tehát kevesebb, mint a 3. 7alatti szerződésben kikötött holdankénti 90 K, az elsőrendű alperesnek a szerződés teljesítésére való képtelenségét még egyáltalában nem jelentheti, mert ez a körülmény a haszonbérlettel járható azok közé a vállalkozói veszteségi esélyek közé tartozik, amelyek a haszonbérleti szerződési jogok és kötelezettségek szempontjából közömbösek. Ezeknél az okoknál fogva a keresetnek a szóbanforgó haszon-