Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

n Magánjogi döntvénytár. fizessen ki az édes anyjuk halála ulán, ez azonban nem lehet befolyással a kötelesrész érvényesítésére, mert a szükségörökös azon esetben is, ha neki az örökhagyó intézkedésével kötelesrészét meghaladó Vagyon lett juttatva, de a juttatás időbeli korlátozáshoz köttetett, anélkül azonban, hogy eme korlátozás elfogadásától tétételt volna függővé a többlethez való igény érvényesíthetése, a kötelesrészének megfelelő értéknek kiadását azonnal követelheti és csak a többletre nézve köteles a korlátozást tűrni. Az A) alattiban özvegy M. F. nénak, az örökhagyó özvegyének az átadott egész vagyonra vonatkozó holtiglani haszonélvezeti joga is kiköttetett ugyan, — eltekintve azonban attól, hogy a szükségörökösnek kötelesrészhez való joga haszonélvezeti jog biztosításával sem sérthető, felperes előadása szerint az örökhagyó özvegye a javára kikötött haszonélvezeti jogot nem gyakorolja, hanem az A) alatt megjelölt vagyont az alperes birtokba vette és használja, miért is a kikötött haszonélvezeti jog s e jognak szempontjából özv. M. F.-nénak perben nem állása nem gátolhatja az alperesnek, mint megajándékozottnak a kötelesrész megfizetésére leendő kötelezését. Ennélfogva alperest a megállapított kötelesrésznek megfizetésére kötelezni kellett. (1914. december 21. 3260/914. P.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Nem képezheti vita tárgyát, hogy alperes a felperes által érvényesíteni kívánt kötelesrészért csupán a reá átruházott vagyon értéke erejéig felelős, amiből következik, hogy felperes az átruházott vagyon megléte esetében kizárólag az erre a vagyonra vezetendő végrehajtás útján követelhet kielégítést a részére ezen a címen megítélt követelés erejéig. Nem vilás, hogy a vagyonátadó az átadással egyidejűleg az alperesre átruházott vagyont nejének élethossziglani haszonélvezeti jogával megterhelte és hogy az átadó özvegye még ezidőszerint életben van. Az a kérdés, hogy az átadó özvegye a részére biztosított haszonélvezeti jogot miként gyakorolja, az ő perbenállása nélkül meg sem állapítható; de különben az átadó özvegye és az alperes közt a haszonélvezet mikénti gyakorlása tekintetében netán létrejött megegyezés a felperes jogi helyzetére befolyással nem bír. Ennélfogva felperes az átadó özvegyének életében a kötelesrész erejéig csak abban az esetben követelhet kielégítést, ha bizonyítja, hogy az átadó özvegye is az Ő haszonélvezeti jogára való tekintet nélkül a felperes kielégíltetését tűrni tartozik, -