Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

10 Magánjogi Döntvénytár. Ezek szerint tehát az elsőrendű alperes a felpereseknek az örökhagyóval való vérségi kapcsolatát kifogás alakjában nem lévén jogosult megtámadni, a felpereseknek azt a jogát, hogy a néhai M. T. hagyatékából törvényes osztályrészt követelhessenek, az ideiglenes törvénykezési szabályok 7. §-a alapján megállapítani kellett. A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. = Az első bíróság okfejtését I. a Dlár IV. f. III. 123. sz. esetben is. A ptk. tvjav. álláspontja a Kúria döntésének felel meg. 4. Jogszabályaink értelmében az ajándékozónak az ajándékozáskor fennállott — az ajándékozónak vagyonából be nem hajtható — tartozásáért a megajándékozottak az ajándékozott érték erejéig egyetemleges felelősséggel tartoznak. (Kúria 1915. nov. 3. RP. I. 4823/1915. sz. a.) A kassai kir. tábla: A negyedrendű felperesnek 500 K tőkét, első-, másod- és harmadrendű felperesek mindegyikének pedig 142 K kötelesrészt ítél meg, stb. Indokok : A per adataiból bizonyítottnak veendő, hogy örökhagyónak háromrendbeli tartozása vagyona elajándékozásakor még fennállott, s hogy azokat a megajándékozott alperesi jogelőd fizette ki, aminek folytán az alperesi jogelődnek ajándékozott vagyon értéke 3420 K-át tett ki. Tekintve, hogy az örökhagyó három gyermek hátrahagyásával vagyontalanul halt el, a kötelesrész kiszámítására alapul csakis az életében elajándékozott, 3420 K érlék szolgál, amelyből a leszármazókat törzsenkint 1/& rész: 570 K illeti meg kötelesrész fejében. A megajándékozott alperesi jogelőd összes vagyonát még életében fiainak elajándékozván, utána hagyaték nem maradt, ennélfogva a felperesek kötelesrész-követeléséért a megajándékozott gyermekek, az ajándékba kapott érték erejéig egyetemlegesen felelnek. A kir. tábla úgy találja a per adataiból, hogy első-, harmadés negyedrendű alperesek mindegyike legalább is 22O0 K értéket kitevő apai ajándékban részesült,