Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

6 Magánjogi Döntvénytár. két alsóbíróság ítéletét megváltoztatni s az elsőbíróságot a rendelkező rész értelmében további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. * * = Ad II. Eddigelé nyílt kérdés volt a házasságkötéssel való törvényesítésnek ilyetén visszaható ereje az ajándék miaui kötelesrész szempontjából. (V. ö. öröklési tvjav. 1892. évi igazságügyi bizotts. szövege (37. §., és Grosschmid javaslata Mjogi tanúim. II. 583. 1. A. cikk). A ptk. tvjav. bizotts. szövege szerint általában közömbös, hogy az ajándékozáskor fennállott é a kötelesrészre jogosult javára az öröklési kapcsolat? (1800. §., kivétel az özvegyi kötelesrészuél 18-41. §.); I. e kérdésről ptk. tvjav. indok. IV. k. ad 4795. §• Az örökbefogadás előtti ajándés. címén az örökbefogadott kötelesrésze kiegészítését nem követelheti: Mjogi Dtár V. k. 6. sz., III. k. 89. sz. — Ad III. Az életjáradéki szerződés ez esetben mint visszteherrel elegy ajándék (negotium mixtum cum donatione) jelentkezik. Tovább megy a ptk. tvjav. bizotts. szöveg 1802. (1822.) §., mely a tiszta visszterhes életjáradéki szerződés megtámadását is megengedi kötelesrész sérelme címén, ha a szerződés nyilvánvalóan a kötelesrész kijátszása végett történt (v. ö. svájci ptk. 527. c), code civil 918. c) és . az egész kérdésről: ptk. tvjav. indok. IV. k. ad 1797. §.). 2. A törvényesség megtámadásának joga mely feltételek mellett száll át a férj örököseire ? í Ha a férj a bontóperben a feleségétől született gyermekek törvényes származását kétségbevonja és a bontóper befejezése előtt meghal, örökösei az örökösödési perben megtámadhatják a gyermekek törvényességét. (Kúria 1915. okt. 5. Rp. I. 3963/1915. sz. a.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Az örökhagyó a felesége, B. Anna ellen a házasság felbontása iráni pert indított s abban azt is felhozta, hogy a feleségétől született három gyermek — akik közül egy meghalt — nem tőle származik. Az örökhagyó még a házassági per befejezése előtt meghalt. Ezekből azt lehet megállapítani, hogy az örökhagyót közbejött halála akadályozta meg abban, hogy az akkor már életben volt két gyermek születésének törvényességét megtámadja, a harmadik gyermek pedig az ő halála után született. Ezek szerint az örökhagyó örökösei jogosítva vannak a B. Annától született gyermekek törvényességét megtámadni.