Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Tartalom-mutató. Vízjog. XVII Lap 206. I. Az 1885 : XXIII. t.-c. körében előfordulható eseteknél is alkalmazandók a kártérítési kötelezettségre nézve az általános magánjognak a szabályai, kivéve a/okat az eseteket, amelyekben az id. törv. kifejezetten azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kár okozója kártérítéssel tartozik és azokat az eseteket, amelyekben az id. t.-c. a kártérítési kötelezettséget kifejezetten kizárja. — II. A gyógyforrás részére megállapított védőterületbe eső ingatlan tulajdonosa kártalanítást követelhet ugyan a védőterület megállapításából folyó károsodásért ; azonban a gyógyforrás tulajdonosa nem felelős azért a kárért is, amely abból áll elő, hogy az ingatlan mindenkori tulajdonosa nem fordíthatja szabadon ingatlanát olyan célokra, amelyekre a védőterület megállapításának a kérése után felmerült terve szerint az ingatlant fordítani szándékozott. — III. A védőterületbe eső ingatlanok tulajdonosaira semmiféle követelési jog nem háramlik abból a körülményből, hogy a feltárt ásványvízforrás anyagát részben az ő ingatlanaik is szolgáltatják 329 Hitbizomány. 107. A hitbizományi birtokos személyes adósságának biztosítására a jelzálogjog a hitbizományi bíróság jóváhagyása nélkül is bekebelezhető a hitbizományi ingatlanságoknak arra a haszonélvezetére, mely az adóst mint hitbizományi birtokost megilleti 170 145. V. A hitbizomány alapítójának ellenkező intézkedése hiányában az utólagos házasság által törvényesített gyermeket a hitbizományi utódlásból nem lehet kizárni, mert jogállása és öröklési joga ugyanolyan, mint amilyen atyjának törvényes ágyból származott gyermekeié. — VI. Az utólagos házasság által törvényesített gyermek, a házasságban született gyermekekkel teljesen egyenlő jogokkal csakis a szülők közt létrejött házasság napjától kezdődően bír, aminek a hitbizományban való örökösödés szempontjából az a jelentősége van, hogy a törvényesített gyermeknek az elsőszülöttségi joga megállapításánál nem a születés, hanem a szülők házasságának a napja a határozó 232 Szerzői jog. 39. Francia eredetű művekre, regényre és arról készült filmre vonatkozó szerzői jog védelme iránt indított perben hivatalból is vizsgálandó, hogy az irodalmi és művészeti művek tulajdonának oltalmára nézve előírt formaságok Franciaországban teljesíttettek-e? 68 154. A festőművésznek, mint szerzőnek személyiségi jogát sérti, ha műalkotását annak tulajdonosa a művész beleegyezése nélkül átfesteti és nyilvános helyiségben kifüggesztve tartja 258 190. A Német Birodalommal kötött szerzői jogi egyezmény (1901 : VI. t.-c.) hatálybalépte előtt jogosan előadott zenés színmüveket az egyezmény hatálya után bárhol szabadon elő lehet adni 314 221. A szépirodalmi és tudományos dolgozatnak nem tekinthető hirlapi közlemények közül csak a nagyobbak részesülnek szerzői jogi védelemben és ezek is csak abban az esetben, ha a közlemény élén az utánnyomás tila]ma kifejeztetett. Ennek hiányát nem pótolja az, hogy a címrovatban «minden közleményünk utánnyomása tilos» kitétel foglaltatik 354 Magánjogi Döntvénytár. X. h