Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

XVI tTartalommulató. Lap magánjogi viszonyon alapuló perekben a volt úrbéresek csak egyénenként léphetnek fel 346 Kegyurasági 88. A kegyúri jogból folyó telki terhek törvényerejű jogszabályon alapulván, telekkönyvi bejegyzés nélkül is kötelezik a mindenkori és jóhiszemű tulajdonost is, s így a kegyúri terhek feljegyzésének 105. I. Mindaddig míg a kisajátítási terv hatályban van, az annak alapján folyamatba tett kártalanítási eljárás, sem egészében sem annak valamelyik kisajátított ingatlanra vonatkozó részében, az érdekelt felek egyoldalú kérelme, illetve a kisajátító fél egyoldalú elállása következtében meg nem szüntethető. — II. A törvény nem zárja, ki azt, hogy a kisajátított területnek az értéke azon magasabb értékre való tekintettel állapíttassák meg, mellyel a terület tényleg bír, azért, mert más célra is alkalmas, mint amelyre tényleg használtatik. — III. Egymagában az a körülmény, hogy a kisajátított terület közlegelő, amely a földmívelésügyi miniszternek engedélye nélkül fel nem osztható, nem zárja ki, hogy az a kártalanítási ár megállapításánál, mint gazdaságilag előnyősebben is használható, értékelhető ne volna. — IV. Kényszereladás értékemelő tényezőül nem szolgálhat 166 106. Annak a kérdésnek eldöntése, vájjon a kisajátított területből visszamaradt rész részben, avagy egészben hasznavehetetlenné vált és ennek folytán a kisajátítást szenvedő fél kívánságára szintén kisajátítandó-e avagy nem, nem a kártalanítási eljárásra, hanem az azt megelőzött közigazgatási eljárásra tartozik 169 207. Aki a részére engedélyezett kisajátítástól olyan időben, amikor a kártalanítás kérdésében érdemleges bírói határozat hozatott, azért lép vissza, mert a bíróilag megállapított kártalanítási árat túlmagasnak találja, az ezen eljárása által a kisajátítást szenvedőnek okozott kárért felelős, mert a visszalépés jogával élés olyan körű mények közt történt, hogy azáltal a kisajátítást szenvedőnek szükségnélküli költségek okoztattak, melyek a kisajátítás folya- ' matba tétele nélkül fel nem merültek volna 332 .127. A bányatörvény alapján létesített bányatársládák biztosítási körüket a bányatörvény hatálya alá nem tartozó üzemek alkalmazottaira is kiterjeszthetik ugyan, azonban csak abban az esetben, ha a bányászati, illetőleg kohászati s a biztosítási körbe vonandó más üzem között az alanyi és tárgyi kapcsolat teljes mértékben megvan, vagyis ha a két üzemnél, illetőleg üzemkörnél alkalmazottaknak egy szervezet keretében való biztosítását a viszonyok indokolttá teszik 198 szüksége fenn nem forog 136 Kisajátítás. I Bányajog.