Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Magánjogi Döntvénytár. 14* (Kúria 4916. febr. 16. P. II. 9122. sz.) A kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: Az alperesnek felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróságnak ítéletét az alperes az alapon támadja meg felülvizsgálati kérelemmel, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, mikor a felperes kérelmének — habár tékozlás esete forog fenn — helyet adott anélkül, hogy az alperes ellenkérelméhez képest rendelkezett volna az alperes kiskorú gyermekeinek kölelesrésze biztosítása tekintetében, amelyet — az alperes álláspontja szerint — akkor is el kellett rendelnie, ha tékozlás nem is forogna fenn; mert az átruházási jogügylet — az alperes állítása szerint — nem adásvétel, hanem adásvétel elnevezéssel burkolt ajándékozási szerződés, amely esetben szintén biztosítandó a kötelesrész. Ez a panasz azonban nem alapos. Az ideiglenes törvénykezési szabályok 4. §-ában meghatározott biztosítási jog ugyanis csakis akként magyarázható, hogy a szükségörökösök, ha kötelesrészüket veszélyeztetve látják, annak tékozlása következtében, aki után öröklésre hivatva lesznek, kötelesrészük biztosítása céljából zárlatot kérhessenek az ilyen tékozló ellen ennek meglevő vagyonára; de ez a jog nem terjedhet ki arra is, hogy a harmadik személy javára tett ajándékozást, kötelesrészük megsértése miatt, még az ajándékozó életében, tehát öröklési joguknak megnyílta elolt megtámadhassák^ aki előzetes zárlat hiányában, szabadon rendelkezhetett vagyonáról és biztosítást szerezhessenek az ajándékozott vagyonra a megajándékozott ellen. A fennálló jogszabályoknak helyes alkalmazásával mondta ki tehát a fellebbezési bíróság, hogy a felperes telekkönyvileg bejegyzett tulajdonjoga alapján kívánván az ingatlan birtokát, eme jogának következményeként követelheti az alperestől, ki egyébként a tulajdonjoggal szemben is esetleg valamely címen fennállható birtoklási jogosultságát ki nem mutatta, hogy ez az ingatlan birtokát és annak elvont hasznát az alperes törvényes képviseletében levő kiskorúaknak az ingatlant átruházó anyjuk után, annak idején támadható öröklési igényük biztosítása nélkül, a felperesnek kiadja. * * = A. kötelesrészt biztosító zárlatról: Mjogi Dtár VIII. 184.; teljesen azonos a fenti esettel Dtár III. XVII. 65.; I. még e kérdéssel kapcsolatban Dtár III. f. XII. 41.; Dtár uj f. XXVIII. 313. I., XIII. 197. és 203 .sz,, Dtár r. L XIII. 83., XI. 73. sz.