Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

142 Magánjogi Döntvénytár. 93. Külföldi, aki magyar bíróság előtt házassági bontópert nem indíthat, nem kérheti a HT. 77. §. b) pontja alapján a házassági életközösség visszaállítására kötelező bírói határozat kibocsátását sem. (Kúria 1916. jan. 19. Rp. III. 8479/1915/7. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: Kérvényezőnek férje, Sch. József a házassági anyakönyvi kivonat 'szerint Felsőausztriának Osternber községében szülelett: őt tehát mindaddig osztrák állampolgárnak kell tekinteni, míg magyar honosságát a kérvényező be nem bizonyítja. Ezt kérvényező az elsőbíróság ismételt felhívása dacára sem bizonyította, sőt bejelentette, hogy bizonyítani nem képes. Az 1879 : L. t.-c. 34. §-a értelmében az a magyar nő, aki külföldihez megy férjhez, magyar honosságát elveszti. És minthogy az általános jogszabályok szerint a nő férjének állampolgárságát követi, kérvényezőt is osztrák állampolgárnak kell tekinteni. Kérvényező, ki Magyarország területén osztrák állampolgárral kötött házasságát közvetlenül megelőző időben magyar állampolgár volt és férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte, a HT. 117. §. 1. bekezdése alapján csak érvénytelenségi pert indíthat férje ellen a magyar bíróság előtt. Házassági bontópert azonban nem; mert ennek a HT. 116. §-ának rendelkezése útját állja, mivel a magyar bíróságnak ítélete Ausztriában nem hatályos. Ha pedig kérvényező magyar bíróság előtt házassági bontópert nem indíthat, nem kérheti a HT. 77. §. b) pontja alapján a házassági életközösség visszaállítására kötelező bírói határozat kibocsátását sem. 94. A H. T. 80. §. a) pontjában megjelölt bontóok fogalma alá esik a nőnek a bontóper folyama alatt elkövetett az a cselekedete, hogy bordélyházban vállalt szolgálatot szakácsnői minőségben. (Kúria 1916. márc. 1. Rp. III. 9994/1.915. sz.)