Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

440 Magánjogi Döntvénytár. szolgáltatásnak nem tekinthető, a kir. Kúria jogegységi tanácsának 1. sz. polgári jogi döntvénye értelmében nem sorozható az 1877 : VIII. t.-c. 2. §-ában megjelölt ama melléktartozások közé, amelyeket a kamat megengedett legmagasabb összegébe be kell számítani: a kir. Kúria a másodbíróság végzése neheztelt rendelkezésének e részben való megváltoztatásával a 8<>/o-os legmagasabb kamatlábban megszabott korlátozást a 3% kártalanítási díj tekintetében mellőzte.. Egyéb megtámadott részében azonban a kir. Kúria a másodbíróság végzését azért hagyta helyben, mert különös tekintettel arra, hogy az adóslevél 2. pontja szerint az első nyolc évben fizetendő fél évi járadékok tőketörlesztést nem foglalnák magukban és hogy eme járadékok után is 8% késedelmi kamat és 2% kötbér fizetendő, az 1877 : VIII. t.-c. 3. §-ának 2. bekezdésében a bekebelezett melléktartozásokra vonatkozóan megszabott korlátozásnak a telekkönyvi feljegyzése indokoltnak mutatkozik és mert e korlátozásnak a telekkönyvezése a közérdeket szolgálván, azt a bíróságnak hivatalból is el kell rendelnie. * * = A kártalanítási (storno)-díjra vonatkozó joggyakorlatot 1. fent 43—44. sz. és Mjogi Dtár IX. k. 12S—128. sz. alatt. 92. Az ideiglenes törvénykezési szabályok k. §-ában meghatározott biztosítási jog csakis akként magyarázható, hogy a szükségörökösök, ha kötelesrészüket veszélyeztetve látják annak tékozlása következtében, aki után öröklésre hivatva lesznek, kötelesrészük biztosítása céljából zárlatot kérhessenek az ilyen tékozló ellen ennek meglevő vagyonára; de ez a jog nem terjedhet ki arra is, hogy a harmadik személy javára tett ajándékozást, kötelesrészük megsértése miatt még az ajándékozó életében, tehát öröklési joguknak megnyílta előtt megtámadhassák, aki előzetes zárlat hiányában szabadon rendelkezhetett vagyonáról és biztosítást szerezhessenek az ajándékozott vagyonra a megajándékozott ellen.