Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 75 ben nyílik meg, ha ez a használhatóság az ügylet összes körülményeinek méltatása mellett az élet leifogása szerint lényeges; a jelen esetben pedig felperes maga adja felülvizsgálati kérelmében elő, hogy a kolerajárvány miatt a vállalat összesen 24 napig volt zárva, ezt az időtartamot pedig nem lehet olyan hoszszasnak tekinteni, hogy ez egy 15 évre kötött szerződés tartalmát bármely irányban is lényegesen befolyásolhatná. Ami pedig azt illeti, hogy a vállalat munkáshiány miatt csak 19 nappal később nyílhatott meg, ebből a tényből annálfogva, hogy a szerződés szerint az átalakítás a felperest terhelte, szintén nem származik számára olyan jog, amelynek alapján a bérleengedést sikerrel kérhetné. * * = L. a fenti 21. és 22. sz. eseteket és a hozzájuk írt jegyzeteket, valamint az alábbi 42. sz. esetet. A. II. alattira nézve I. még Dtár IV. f. II. 20. 42. Ha a haszonbérlő a szerződés szerint a haszonbérelt üzletet csak személyesen folytathatja és hadbavonulása folytán a haszonbérletből eredő jogait bizonytalan ideig nem gyakorolhatja: a szerződést azonnali hatállyal felbonthatja. (Kúria 1916. jan. 11. P. II. 7154/1915. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Anyagi jogszabálysértést panaszolt az alperes a szerződés megszűntének kimondása végett. Ez a panasz alaptalan. A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás szerint elsőrendű felperes 1914. július hó 26-ika óta katonai szolgálatot teljesít, másodrendű felperest 1914. évi szeptember hó 25-ike óta elmebetegség miatt a k—i elmegyógyintézetben ápolják, harmadrendű felperes pedig a telek egyező előadása szerint nem bérlői, hanem csak kezesi jogviszonyban van az alperessel. A ténymegállapítás szerint a valódi bérleti szerződés 8. pontja szerint albérlők az albérletbe vett ingatlanokat másnak tovább alhaszonbérbe nem adhatják, csapost nem alkalmazhatnak, hanem kötelesek a vendéglői üzletet az egész bérleti idő alatt személyesen űzni. Eme szerződéses kikötés a bérlők számára nemcsak kötelességet, hanem jogot is állapít meg, már pedig kétségtelen, hogy