Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 71 Alperes a kereset elutasítását kérte, mert az A) a. okiratot kényszerhelyzetben írta alá; ugyanis az adásvétel idején a pénzválság Sz-n leginkább volt érezhető, ezen időben omlott össze a sz-i gazdasági iparbank, melynek nagy összeggel váltóadósa volt, ezt a tartozását addig napi részletekben fizette, most egy összegben kellett visszafizetnie, ezenkívül egyéb hitelezői is szorongatták s erről a felperesek tudomást szereztek, másrészről mint az Uránia-mozi tulajdonosai, a mozilátogatókat magukhoz édesgették, ilyen helyzetben ajánlották fel a Vas mozi eladását, amibe csak szorongatott helyzetére tekintettel ment bele és írta alá az A) a. okiratot; de nem érvényes a kötbérkikötése, mert ezzel a felperesek őt foglalkozásától és kenyerétől fosztanák meg; legrosszabb esetben a kötbér mérséklendő. Az a körülmény, hogy a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzet folytán úgy a sz-i iparbank, mint egyéb hitelezői az alperest tartozásainak egy összegben leendő megfizetésére szorították, még ha erről a felperesek tudomással is bírtak, tekintettel arra, hogy mindazok nem a felperesek tényei, egyrészt nem szolgálhatnak okul az A) a. foglalt kötbérkikötés érvényének megtámadására, másrészt pedig ebből nem következtethető, hogy az alperes a kötbér kikötésénél kényszerhelyzetben volt és ez okból a kötbérkikötés érvénye már azért sem támadható meg, mert az alperes magát az adásvétel érvényét joghatállyal nem is támadja meg. Alaptalan alperesnek az a kifogása is, hogy a kötbér kikötése a jó erkölcsökbe ütközik, mert igaz ugyan, hogy a kötbér kikötésének célja az volt, hogy a felperesek az alperes által Sz-n kifejthető üzleti versenyétől megszabaduljanak, tekintettel azonban arra, hogy a kikötés által az alperes egyedül a Sz-n való mozi-vállalkozástól tiltatott el, ilyen vállalatot más városban vagy községben pedig alapíthatott és folytathatott és így az alperes boldogulását méltánytalanul és jelentékenyen meg nem nehezíti, az A) a. foglalt kikötés a jó erkölcsökbe nem ütközik. Mindezeknél fogva s tekintettel arra, hogy a kereskedelmi ügyletekből származó kötbérkikötésnél a kötbér összege nem mérsékelhető, alperest a rendelkező rész értelmében marasztalni, ellenben felpereseket ezt meghaladó keresetükkel elutasítani kellett, mert az A) a. foglalt kikötés alapján a felperesek jogszerűen nem igényelhetik az alperes igazgatói alkalmaztatásának felhagyását. (1914. máj. 27. 10,762/914. P. sz.) A szegedi kir. ítélőtábla: A marasztalási összeget 2000 K-ra leszállítja, s felpereseket ezt meghaladó tőkekövetelésükkel elutasítja. Indokok: Felperesek csupán azon alapon kérték alperest