Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. 67 zett haszonélvezeti jogának megszűnte napjától kezdődő joghatállyal Sz. Lukács javára, a 8445/tk—1915. sz. feljegyzés rangsorában bekebelezni; egyúttal ugyanazokra az ingatlanokra azt a körülményt, hogy Sz. Lukács ajándékozó utóbb születendő törvényes gyermekeit a tulajdonosként bejegyzett kiskorúakkal egyenlő arányú tulajdonjog fogja megilletni, valamint azt a tulajdonjogi korlátozást, hogy Sz. Lukács életében, ennek hozzájárulása nélkül, az ingatlanok sem el nem idegeníthetők, sem meg nem terhelhetők, a 8445/tk—1915. sz. feljegyzés rangsorában feljegyezni rendeli. Indokok: Egymagában abból a körülményből, hogy a még meg nem fogantatott személy érdekeinek védelmét tételes jogunk (1877 : XX. t.-c. 30. §. e) pontja, 1894 : XVI. t.-c. 2., 18., 34., 50., 53., 78. és 79. §-ai) csupán utóörökösödés esetén szabályozza, nem vonható olyan következtetés, hogy az említett személyeknek élők között létrejött jogügyletből eredhető igényei jogi oltalomban ne részesülhetnének. Az ily oltalomnak lehetősége és szükségessége különösen szembeötlő a szülők részéről leszármazóik javára tett olyan ajándékozásnál, midőn a szülők vagyonukat nemcsak a már élő, hanem egyidejűleg a még csak születendő leszármazóikra kívánják átruházni. Az ajándékozásnak ez ellen a módja ellen ugyanis jogos ellenvetés nem tehető, mert kétségtelen, hogy a szülők vagyonuknak ajándékozás útján történő átruházásakor afelett kevesebb rendelkezési joggal nem bírhatnak, mint végrendelet-tétel esetén. Ha ez nem így volna, vagyis ha a szülők csak a már életben lévő leszármazóik javára tehetnének jogérvényes ajándékozási nyilatkozatot, a később születő leszármazók a szülők vagyonától elesnének, vagy legfeljebb kötelesrészüknek a kiadását követelhetnék a megajándékozottaktól, noha a szülők az ő megrövidítésüket egyáltalán nem szándékolták. A szülők rendelkezési jogának ilyetén korlátozása igen gyakran egyenesen megfosztaná őket attól, hogy már életükben juttassanak leszármazóiknak ingyenes vagyoni előnyöket. A szülők részéről tett ajándékozás tehát hatályosnak tekintendő akkor is, ha az egyidejűleg a már életben lévő s a még csak születendő leszármazóik javára történik. De telekkönyvi foganatosítás szempontjából sem kifogásolható az ilyen szerződés, mert ha nem is kebelezhető be a tulajdonjog a még életben nem lévő ajándékozottak javára, ezeknek a szerződésen alapuló igényei, ép úgy mint utóörökösödés esetén, telekkönyvi feljegyzés által dologi hatállyal biztosíthatók, mely lehetőségnek, 4365/1881. sz. határozatában, a kir. Kúria is kifejezést adott (Dt. rf. XXVIII. 99.). 5*