Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

08 Magánjogi Döntvénytár. Feltolyamodónak az a panasza, hogy a telekkönyvi hatóság törvényes ok nélkül tagadta meg a Sz. Lukács és neje javára kikötött elidegenítési és terhelési tilalomnak a feljegyzését isT csak részben alapos. A kir. törvényszék a telekkönyvi hatóság végzésének azt az indokát, hogy a kir. Kúria 74. sz. döntvénye értelmében a haszonélvezeti jog biztosítása céljából az elidegenítési és terhelési tilalom fel nem jegyezhető, azért is magáévá teszi, mert az 1881 : LX. t.-c. 163. §-a szerint az ingatlanra bekebelezett haszonélvezeti jogot csupán a később bejegyzett terhek kielégítése végett elrendelt árverés egyáltalán nem érinti s így tehát e szolgalmi jog biztosítása céljából az említett tilalom bejegyzésének semmi értelme sem volna. Minthogy azonban ajándékozás esete forog fenn, az ajándékozó pedig, a hivatkozott döntvény értelmében, ajándékozásvisszavonási jogának megóvása céljából az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzését az ingatlanok átruházásakor jogosa ív kikötheti, s minthogy az ajándékozási szerződésben Sz. Lukács ajándékozónak e tilalom feljegyeztetésére vonatkozó joga általánosságban, tehát minden eshetőségre nézve van kikötve: nincsakadálya annak, hogy e tilalom, most nevezett ajándékozó élettartamára korlátoltan, feljegyeztessék. * * = Ad. I. A kir. törvényszék döntése logikus továbbképzése a Dtár r. f„ XXVIII. 99. sz. esetben jelzett legfőbb ítélőszéki álláspontnak. Grosschmid által ű. n. fideicommissum inter vivos; v. ö. Fejezetek kötelmi jogunk köréből I. k. (2. kiad.) 101. 1. «A szülők ingatlanaikat átruházzák életben lévő és még születendő gyermekeikre. Utóbbiakra átruházásnak nincs helye. Még nem élő személy tulajdonjogot nem szerezhet. Nincs más mód, mint a tulajdont egyedüf előbbiekre átruházottnak, utóbbiak javára pedig a háramlási jogot kikötöttnek tekintenünk születésük, mint föltétel esetére (v. ö. függelék opt. 612. §-hoz) s ehhez képest eszközölni a bejegyzést (tkvi rend. 131.).» — A ptk. tvjav. bizotts. szöveg szerint csak a méhmagzat szerezhet jogokat élve születése esetére, de a születendő gyermek nem ; a háramlási jognak élők közti dologi hatályú kikötését születendő örökösök javára a ptk. tvjav. nem ismeri úgy mini a német ptk. sem; 1. ez utóbbi tekintetében Planck Kommentár (A. kiad.) II. k. Vorbem. a 328. §. előtt V. 2.; III. k. ad. 854 §. 3. a); ad 873., §. 1. d) és az itt id. irodalmat. — Ad II. Pusztán haszonélvezet biztosításául bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak nincs dologi hatálya: Mjogi Dtár VIII. \16. 39. Francia eredetű művekre, regényre és arról készült filmre vonatkozó szerzői jog védelme iránt indított perben hivatalból is vizsgálandó, hogy az