Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

66 Magánjogi Döntvénytár. (Pestvidéki kir. törvényszék Pkf. III. 12,678 1915. sz.) Kérvénye Sz. Ödön budapesti lakosnak, mint kisk. Sz. Mária, Anna és Ilona ügygondnokának, Sz. Lukács és neje, szül. Gy. Irma ellen, a b-i ... sz. tkvi betétben felvett ingatlanokra kisk. Sz. Mária, Anna és Ilona, valamint Sz. Lukács még születendő gyer­mekei javára a tulajdonjognak, Sz. Lukácsné szül. Gy. Irma és Sz. Lukács javára a haszonélvezeti jognak bekebelezése és nem­különben az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése iránt. A pestvidéki kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság: A kérvényt elutasítja s az elutasítást a b-i ... sz. tkvi betétek B) és- C) lapján feljegyezni rendeli a következő indokok alapján: 1. A becsatolt s közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződés az ajándék tárgyát képező ingatlanok tulajdonjogát Sz. Lukács és neje még születendő gyermekeire is átruházza, holott hazai jogunk értelmében az ember jogképessége a születésével kezdődik s még születendő személyek jogokat — különösen élők közötti jogügylet alapján — nem szerezhetnek. Egyedüli kivétel a végrendeleten alapuló utóörökösödési jog, amely még szüle­tendő gyermekek javára is — de csupán az örökösödési eljárás útján — az 1894: XVI. t.-c. 70—80. §-ai értelmében feljegyez­hető. A jelen esetben pedig a még születendő gyermekek az ajándékozási szerződés szerint tulajdonjogot nyernének, amely a fentiek értelmében részükre érvényesen nem szerezhető, s mint ilyen a tkvi rendtartás 69. § a értelmében tkvi bejegyzés tárgya nem lehet. 2. Az ajándékozási szerződés 4. pontja az átruházandó in­gatlanokra Sz. Lukács és neje javára és pedig ezek haszonélve­zeti jogának tartamára és megóvására elidegenítési és terhelési tilalmat alapít. Ennek a tulajdonjogi korlátozásnak előfeltételei a szerződés értelmében lenn nem állanak, mert a kir. Kúria 74. sz. dönt­vénye határozottan előírja, hogy elidegenítési és terhelési tilalom többek között csupán akkor alapítható érvényesen, ha az át­ruházó tulajdonos a saját visszköveteíési jogát, vagy harmadik személynek az ingatlan állagára vonatkozó igényét óvja meg a tilalommal. De nem jegyezhető fel a tilalom a haszonélvezeti jog biztosítására. A pestvidéki kir. törvényszék: A felfolyamodásnak részben helyt ad, ennek folytán a Budapesten 1915. év június hó 2-án kelt közjegyzői okiratban foglalt ajándékozási szerződés alapján a b-i . . . sz. tkvi betétben felvett, Sz. Lukács nevén álló ingat­lanokra az egyenlő arányú tulajdonjogot, ajándékozás címén, kisk. Sz. Mária, kisk. Sz. Anna és kisk. Sz. Ilona javára, a ha­szonélvezeti jogot Sz. Lukácsné Gy. Irma javára és most neve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom