Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)
Tartalommulató. VII Lap Kő zszerzemény. •50. Annak elbírálásánál, hogy a nőnek pusztán a házassági életközösségnél fogva van-e közszerzeményi igénye? a férjnek a házasságkötés idejében fennálló személyi állapota az irányadó ; ha tehát a férj magyar állampolgár, ez a kérdés a magyar jog szabályai szerint bírálandó el 87 '97. I. Egymagában az a körülmény, hogy a férj évekig nejétől távol Amerikában élt, nem szünteti meg a házastársak közti szerzeményi közösséget, ha a férj nem a házas életközösség megszakítása céljából, hanem nejével egyetértően kereset végett költözött ideiglenesen Amerikába. — II. A nő érdemetlensége a nő korábbi közszerzeményi igényét egyáltalán nem érinti 147 118. II. A házastárs különvagyonának értékemelkedése oly vagyoni előnyt képez, amely a különvagyon tulajdonosát illeti és közszerzeményképen nem igényelhető jogosan 185 .205. A házastársak külön vagyonához tartozó erdőnek a házasság tartama alatt történt értékesítéséből származó jövedelme a közszerzemény javára csak abban a részében számítható, amely abból a vágási időszak tartamának s ebben az időszakban a faállomány évenkénti értékesedésének figyelembevételével a házasság 'megkötését követő időre aránylag jut s a többlet a külön vagyonhoz tartozik 328 '229. A hitbér kizárólag a férj tartozása lévén, a közszerzeményt nem terheli 367 Házassági szerződés. 163. Habár a nő csak 12 éves és néhány hónapos volt is, amikor felmentés alapján házasságra lépett, nem hivatkozhatik arra, hogy a férjével kötött házassági szerződés azért érvénytelen, mert annak megkötésekor a nőnek nem volt meg a cselekvőképességhez szükséges értelmi fejlettsége 274 Rokonság. Törvényes származás. 2. A törvényesség megtámadásának joga mely feltételek mellett száll át a férj örököseire? — I. Ha a férj a bontóperben a feleségétől született gyermekek törvényes származását kétségbevonja és a bontóper befejezése előtt meghal, örökösei az örökösödési perben megtámadhatják a gyermekek törvényességét. — II. A bíróság azon az alapon, hogy a házastársak állandóan más-más községben laktak és hogy a férj ez idő alatt haláláig állandóan olyan részeges életmódot jolytatott, hogy egy nap sem volt józan, megállapította, hogy a férjnek nem volt tudomása arról, hogy feleségének ez idő alatt gyermeke született 6 3. A férj feleségének, ki a házasság ideje alatt mással ágyasságban él, e viszonyból született gyermekét sem foszthatja meg végrendelettel kötelesrészétől azon a címen, hogy az nem az ő gyermeke, ha a gyermek törvényességét életében meg nem támadta, sem a megtámadásban akadályozva nem volt; jogi ismeretek hiánya e részben nem szolgálhat mentségéül 8