Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

VIII Tartalommutaló. Lap 145. I. Mindaddig, míg az 1868 : LIV. tc. 22. §-a ítélkezésüket meg nem szüntette, Magyarországon a gyermekek törvényességének kérdéséről az egyházi bíróságok ítélkeztek. A római katholikusok pereiben eljáró szentszékek pedig ítélkezésüknél a corpus juris canonici szabályait alkalmazták. — II. Statust érintő jogcselekmények joghatását az egymást követő, egymástól esetleg el is térő jogszabályok váltakozásától függővé tenni nem lehet, sem pedig attól, hogy valamely ilyen jogcselekménynek jogi hatása mely időben kerül megbírálás alá 231 200. Ha a férj műveltségi fokára és társadalmi helyzetére tekintettel menthető jogi tévedése miatt mulasztotta el a gyermek törvényességének megtámadását, ezt a körülményt a törvénytelenítés iránti lépések megtételét gátló okul lehet elfogadni 32$ T örvény esítís. 1.1. A bírói gyakorlat szerint az utólagos házasság által való törvényesítés joghatálya visszahat a gyermek születése időpontjára, minélfogva az ekként törvényesített gyermek a törvényes házasságból született gyermekkel azonos jogi tekintet alá esik, azzal a kivétellel, hogy az utólagos házassággal való törvényesítés a törvényes házasságból származó gyermeknek már előbb szerzett jogait nem sértheti 1 145. III. A házasságon kívül született gyermekre is csaka házasságtörésben történt fogantatásnak tüzetes bebizonyítása és megnyugtató megállapítása után alkalmazható a törvénynek az a rendelkezése, amely a házasságtörésből származott gyermeket a törvényesítés jogkedvezményéből kirekeszti. Ennek bizonyítása nélkül a gyermeket nem lehet törvénytelennek tekinteni pusztán azon az alapon, hogy az atya a gyermek vélelmezett fogantatási idejének egy részében érvényes házassági kötelékben állott 231 145. V. A hitbizomány alapítójának ellenkező intézkedése hiányában az utólagos házasság által törvényesített gyermeket a hitbizományi utódlásból nem lehet kizárni, mert jogállása és öröklési joga ugyanolyan, mint amilyen atyjának törvényes ágyból származott gyermekeié. — VI. Az utólagos házasság által törvényesített gyermek, a házasságban született gyermekkekel teljesen egyenlő jogokkal csakis a szülők közt létrejött házasság napjától kezdődően bír, aminek a hitbizományban való örökösödés szempontjából az a jelentősége van, hogy a törvényesített gyermeknek az elsőszülöttségi joga megállapításánál nem a születés, hanem a szülők házasságának a napja a határozó 232 222. Az utólagos házasság általi törvényesítésnek előfeltétele, hogy maguk a szülők, vagyis azok lépjenek egymással házasságra, akik a házasságon kívül született gyermeket nemzették. A férjnek az a nyilatkozata, amely szerint a házasságon kívül született gyermeket a saját gyermekének ismeri el, csak jogi vélelmet állapít meg amellett, hogy a gyermek valóban tőle származik; ez a jogi vélelem azonban nem zárja ki az ellenkezőnek, vagyis annak bizonyítását, hogy a házasságon kívül született gyermek nem tőle, hanem más férfitől származik 355 Örökbefogadás. 146. Az örökbefogadási szerződés csak oly okból hatálytalanítható, amely az örökösödésből való kitagadásra is elegendő 241 147. Az O. P. T. életbeléptetése előtt Erdélyben érvényben volt jog-