Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Magánjogi Döntvénytár. megítélése esetén, a peres felek egyike sem hagyható bizonytalanságban afelől, hogy az ellenfél mely határidő alatt lesz jogosítva feltételesen megítélt jogát érvényesíteni, illetőleg jelen esetben a felperesnek meddig lehet a tulajdonjogot telekkönyvileg megszerezni. Az alperes e jogos érdekének megóvására szolgál és a kifejtettek szerint helyes tehát a másodbíróság ítéletének az a fellebbezett része, mely szerint erre vonatkozó szerződési megállapodás hiányára s a per körülményeire való tekintet nélkül kimondta, mikép a felperes pénzletételi kötelezettségének záros határidő s különbeni jogvesztés terhe alatt tartozik eleget tenni. III. (Kúria 1915. okt. 6. Rp. IX. 1051/1915. sz.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság ítéletét megváltoztatja akként, hogy amennyiben a íelperesek a g— i 1040. sz. telekkönyvi betétben felveti ingatlan részletek lejegyzésére s a tulajdonjog tehermentes bekebelezésére alkalmas szerződést 30 nap alatt az alperesek részére kiállítanak és azt megfelelően az alperesek rendelkezésére bocsátják, — az esetre a kir. Kúria az alpereseket végrehajtás terhével egyetemlegesen arra kötelezi, hogy a felpereseknek 2680 K tőkét, ez után az 1912. év máj. hó 1. napjától járó 5% kamatot, 258 K per- és 151 K kétrendbeli fellebbezési költséget 15 nap alatt megfizessenek. Ha azonban a felperesek a szerződés kiállítására nézve megszabott kötelezettségüknek a kitett határidő alatt nem tesznek eleget, ez esetben őket a kir. Kúria keresetükkel elutasítja s végrehajtás terhével egyetemlegesen arra kötelezi, hogy az alpereseknek 240 K per-, valamint a másodrendű alperesnek 105 K 30 f fellebbezési költséget 15 nap alatt megfizessenek. Indokok: A másodrendű alperes és a felperesek egymás között a peres ingatlanrészletekre nézve végérvényes szóbeli adásvételi szerződést, kötöttek, ily vonatkozásban tehát az elsőbíróság jogi döntése helyes. Az elsőrendű alperessel szemben azonban az alsóbíróságok ítéletében elfoglalt jogi állásponttól eltérően ugyancsak megállapítani kellett azt, hogy a kérdéses szerződés az elsőrendű alperes és a felperesek között az előbbit kötelező hatállyal szintén létrejött. Ugyanis B. Pál tanúnak nem kifogásolt vallomása szerint a peres ingatlanrészletekre vonatkozó adásvételi ügylet közvetítésével e tanút mindkét alperes közösen együtt bízta meg, az eladó felperesek által megszabott feltételekről kiállított iratot