Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

46 Magánjogi Döntvénytár. szerint megállapított fizetési, illetve bírói letétbehelyezési kötele­zettségének eleget nem lenne, felperest a szerződéstől elállottnak nyilvánítja s ez esetben őt keresetével elutasítja. Indokok: Ellenkező szerződési kikötés hiányában a vevő a megvette ingatlanra tehermentes tulajdonjogot jogosult az eladó­tól követelni, és miután a íelperes keresetében ezt kérte is, nincs akadálya annak, hogy felperes részére tehermentes tulaj­donjog ítéltessék meg. Felperes tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése nemcsak az alperes által kiállítandó bekebelezési engedélyokirattól, hanem elsősorban attól függ, hogy felperes a még mindig visszatartott vételárhátralékot fizesse meg, minthogy azonban alperest a vétel­árhátralék elfogadására kényszeríteni nem lehet, a felperesnek nemcsak arra kell módot nyújtani, hogy a fizetést a bíróság közbenjöttével a letétbehelyezéssel teljesítse, hanem arra is, hogy az alperes vonakodása esetén a tehermentesítést a vételárhátra­lékből maga a íelperes eszközölje. Ezekből az indokokból a másodbíróság ítéletét a rendelkező rész értelmében részben megváltoztatni, s amennyiben felperes fizetési kötelezettségének a rendelkező részben megszabott idő­tartam alatt egyáltalában nem tenne eleget, őt a szerződéstől elállottnak tekinteni, s ebben az esetben keresetével elutasítani kellett, mert a bírói ítélet a felek közt fennforgó vitás jogviszonyt véglegesen rendezvén, ennek követelménye, hogy annak végre­hajihatósága az egyik fél hátrányára s a másik fél tetszésétől (üggő határozatlan időtartamon őt függőben ne tarlassék. II. (Kúria 1915. dec. 10. Rp. III. 6349/1915. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletének azt a fellebbezett részét, amely szerint a felperes 10,000 K tőkének s kamatának bírói letétbe helyezésére a moratórium megszűnését követő időre oly következménnyel köteleztetett, hogy ha felperes a letétbe helyezést elmulasztaná, keresetével elutasíttatik, per és fellebbe­zési költségben marasztallatik, helybenhagyja. Indokok: A másodbírói ítéletnek fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése szerint az alperes annak tűrésére kötelez­tetett, hogy a tőle megvett ingatlanra a felperes tulajdonjogát bekebeleztethesse, a felperes pedig arra köteleztetett, hogy ezzel egyidejűen az alperes javára 10,000 K vételárt bírói letétbe he­lyezzen. Az ily kölcsönös és egyidejűen teljesítendő kötelezettségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom