Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

42 Magánjogi Döntvénytár. I. k. 234. sz. Elvileg egyezik a fenti határozattal a ptk. tvjav. 1044. §. meszszemenő kivételekkel a szűkebb család javára, 1640. §. — Ad II. I. Mjogi Dtár IV. k. 176., VI. k. 28., 212. sz. Elvileg ugyanígy ptk. tvjav. 1805., 1806. §. 37. Nem tekinthető utóörökösnevezésnek az adásvételi szerződésben foglalt az a kikötés, hogy a vevő, ha leszármazó örökös nélkül hal meg, az ingatlant az eladó fiának köteles átengedni. Az ezzel a kikötéssel a harmadik személy javára elvállalt kötelem élők közti jogügyleten alapul. (Kúria 1914. június 10. 4143/1913. P. sz. I. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. indokok: A felperesek mint eladók és az alperesek mint vevő felek között létrejött s élők közötti jogügyletet tartalmazó A) alatti adásvételi szerződés 5. pontjában loglalt az a megállapodás, mely szerint a vevő felek, ha leszármazó örökösök nélkül halnának el, részüket az eladók P. nevű fiának átengedni tartoznak, nem halálesetre szóló rendelkezésnek, hanem az eladók részéről a vevőkkel szemben a szerződésen kívül álló harmadik személy javára kikötött olyan ellenszolgáltatásnak tekintendő, melynél a kötelezetteknek leszármazott nélkül való elhalálozása csak leifüggesztő feltételként szerepel, amennyiben ennek a körülménynek bekövetkezésétől az alperesek által elvállalt kötelem hatálybalépése van csupán függővé téve, de maga a kötelem az A) alatti megkötésével, tehát élők közötti jogügylettel már létrejött. Ennélfogva a keresetet abból az okból, hogy az A) alatti 5. pontja utóörökösödést, s illetve halálesetre szóló rendelkezési tartalmaz, s ennek ellenére az okirat nem az írásbeli magánvégrendeh-tekre meghatározott törvényes követelményeknek megfelelően állíttatott ki, elutasítani nem lehet. = V. ö. Mjogi Dtár VII. ü!l.