Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. ül szüntetését kieszközölte, a kiskorú alperesek belsőségének ter­mészetben fenntartására irányuló törvényes és szerződési köteles­ségétől annál kevésbé szabadulhatott, mert ez a kötelessége a továbbra is atyai hatalma alatt maradt kél legfiatalabb kiskorú gyermekével szemben is fennáll. A kifejtettek szerint tehát felperesnek az a kereseti kérelme, hogy a kereseti belsőségre nézve közte és alperesek között fenn­álló tulajdonközösség árverés útján megszüntettessék, egyenesen beleütközik a felperesnek ama törvényes és szerződési köteles­ségébe, melynél lógva ő kiskorú gyermekei számára a belsősé­get természetben fenntartani tartozik. * = Igen figyelemreméltó továbbfejlesztése az atya vagyonkezelői köteles­ségének, hogy az érdekösszeütközés formálb megszüntetése (a kiskorúak ad hoc külön képviselete) mellett is az atya saját jogának gyakorlását továbbra is kor­látozza a fennálló családjogi kötelesség. 18. /. Ha a kártalanítási eljárásnak jogerős bírói határozattal való befejezése előtt a kisajátítási jog, illetve az azt tartalmazó kormányhatósági enge­dély hatálya megszűnik, a kártalanítási eljárás tárgytalanná válik és az ezen eljárás során a kár­talanítás kérdésében hozott még nem jogerős hatá­rozat is hatályát veszti. Az igy történt megszünte­tés azonban a kisajátítást szenvedőknek az eljárás megszüntetéséből származható költség és kár igé­nyéhez való jogát nem érinti. — //. A bíróság nin­csen hivatva annak vizsgálatára, hogy a közigaz­gatási hatóságnak saját hatáskörében, a kisajátítási jog hatályon kívül helyezése iránt tett intézkedése jogos alappal bír-e. (Kúria 1914. október 28. 3083/1914. P. sz. VII. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság végzését helyben­hagyja. indokok: Az 1881 : XXXIX. t-e. 14. §-ának c) pontja

Next

/
Oldalképek
Tartalom