Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

C2Í Magánjogi Döntvénytár. hasonszerű rendelkezéséből is az következik, hogy a kisajátító a kártalanítási összeg felett hozandó bírósági határozat létrejötte előtt csak kivételesen léphet vissza a kisajátítástól. Ez a kivétel egyrészt most nem forog fenn, másrészt pedig a visszalépés bejelentése az elsőbíróság határozathozatala után történt. Az a körülmény, hogy a kisajátítási jog engedélyezésére hivatott kormányhatóság a kisajátítási jogot megadó határozatát visszavonta, nem változtatja meg a kisajátításnak a kártalanítási eljárástól célbaveit visszalépése szabályszerűtlenségét. Nem pedig azért, mert az 1881 : XLI. t.-c. szerint a közigazgatási hatóságok hatásköre a kisajátítási tervnek jogerős megállapítása után azzal, hogy a kártalanítási ár egyezségi megállapítása bírósági úton megkíséreltetik, megszűnt és a közigazgatási hatóságok részére csak az a hatáskör marad meg, hogy a kisajátítót a kisajátított ingatlan birtokában megvédjék. Ily kép az 1869 : IV. t.-c. 1. §-a is kizárja, hogy a közigazgatási hatóságok bármelyike, tehát maga a kisajátítási jog megadására hivatott kormányhatóság is joghatályosan hozhasson oly határozatot, amely az összes érdekelt lelek hozzájárulása nélkül a bírói eljárás eredményekép jelentkező kártalanítási határozatra és ennek törvényszerű következményeire jogszüntető erővel bírna. (1914. április 2. 3375/914. P.) A kir. Kúria: Mindkét alsóbíróság végzését megváltoztatja és a kisajátítónak 39,552/913. sz. alatt beadott kérvénye folytán a 35,601/911. számú végzéssel elrendelt kártalanítási eljárást, a kártalanítás kérdésében 14,552/913. P. sz. alatt hozott első- és az 5774/913. sz. alatt hozott másodbírósági határozatoknak hatályon kívül helyezése mellett megszünteti. Indokok: A kisajátításról szóló 1881: XLI. t.-c. 5. §-ából és a törvénynek a kisajátítási tervről és annak megállapításáról szóló III. fejezetében foglalt szabályokból nyilvánvaló, hogy a kisajátítási eljárásnak alapját és elengedhetetlen előfeltételét a kisajátítási jog engedélyezése képezi. Enélkül sem a kisajátítási terv megállapításának, sem az ezen alapuló, a törvény IV. fejezetében szabályozott kártalanítási eljárásnak helye nem lehet. Ebből következik, hogy amennyiben a kártalanítási eljárásnak jogerős bírói határozattal való befejezése előtt az egész eljárásnak az alapjául szolgált kisajátítási jog, illetve az azt tartalmazó kormányhatósági engedély hatálya megszűnik, a kártalanítási eljárás tárgytalanná válik és az ezen eljárás során a kártalanítás kérdésében hozott még nem jogerős határozat is hatályát veszti azért, mert a kisajátítási jog megszűnése maga után vonja a kisajátítási terv érvénytelenné válását is, enélkül pedig, miként ez a törvény 46. §-ának a rendelkezéséből kétségtelen, a kártala-