Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. A kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Anyagi jogszabálysértést mindenekelőtt azért panaszol alperes, mert a fellebbezési bíróság azt, kogy F. Magda (a természetes apától tartásdíjat követelő felperes anyja) a vélelmi időben feslett életmódot folytatott, nem állapította meg. Ez a panasz alaptalan. A fellebbezési bíróság ítéletének e részben meg sem támadott ténymegállapítása szerint, alperes a fellebbezési bíróság előtt nem is állította azt, hogy F. Magda a vélelmi időben feslett életmódot folylatott volna és a fellebbezési bíróság ítéletéből a tárgyalási jegyzőkönyvekből, avagy azok mellékleteiből kitetszőleg olyan tényállításokat sem telt, melyből valóságuk esetén, a feslett életmód fennforgására okszerűen következtetni lehetne, magában véve ama puszta tény pedig, hogy az anya a vélelmi időben többekkel közösült, a feslettség jogi fogalmának tényálladékát nem meríti ki. Felülvizsgálati kérelmében tesz ugyan alperes (D. L.) a feslettség megállapítása végett újabb tényállításokat, azokból a tényekből azonban valódiságuk esetén sem lehetne azt megállapítani, hogy F. Magdánál a női szeméremérzék teljesen hiányoznék és így a feslettség fogalmának tényálladéka fennforogna. Anyagi jogszabálysértést panaszol az alperes azért is, mert a fellebbezési bíróság tartási kötelezettségét megállapította annak ellenére, hogy úgy az anya, mint R. László elismerték, hogy a kiskorú természetes atyja utóbbi, az anya azt a gyámhatóságnál be is jelentette, R. Lászlót a tartás iránt perelte is, mely perben a keresetet ugyan visszavette, illetve R. László tartásdíjat is fizet a gyermek eltartójának kezéhez. Alptres eme panasza is alaptalan. Jogszabály, hogy azt ki az anyával a vélelmi időn belül közösült, a gyermek természetes apjának kell tekinteni. Jogszabály továbbá, hogy a tartáshoz a gyermeknek és nem az anyának van igénye, utóbbi a kiszolgáltatott tartásdíj felelt csak akkor és csak annyiban rendelkezhetik, ha a gyermek eltartásáról tényleg ő gondoskodik; mivel pedig a tartásdíj a gyermek tényleges eltartására van rendelve, kétségtelen ugyan, hogy a gyermeknek tartási igénye, mihelyt eltartására jogérvényesen már valaki kötelezve van, ki van elégítve; mivel azonban a tartás a gyermeket illeti és jogunk olyan szabályt, melynélfogva több, a vélelmi időben közösült közül az anya a természetes apát, a gyermek jogára kihatólag, kijelölhetné, nem ismer, úgyszintén nincsen olyan jogszabály sem, melynélfogva a gyermek jogára valamelyik az anyával a kritikus időben közösült férfinek puszta elismerése kihathatna, a gyer6*