Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. meknek az eltartásra irányuló igénye csak akkor tekinthető oly módon kielégítettnek, hogy a netalán erre a vélelem folytán még kötelezhető más személyre is kihatna, ha erre már valaki az általános jogszabályok szerint a gyermeket is kötő módon kötelezve van, ennek esete pedig csak akkor forog íenn, ha valaki a gyermek eltartására bírói ítélet avagy gyámhatóságilag jóváhagyott peres vagy perenkívüli egyezséggel már köteleztetett, azt pedig, hogy ez esetek valamelyike íennlorogna, maga alperes sem állítja. * * = Elvileg azonos ptk. tvjav. 217. §. 74. /. Kiskorú törvénytelen gyermek nevében törvényes képviselője és a természetes atya között a tartási kötelezettség szabályozása végeit kötött egyezség a feleket kötelezi s megtámadása is csak azokból az okokból van megengedve, amely okokból a oyúgyletek általában megtámadhatók. — //. A törvénytelen gyermek nemzőjéül állított férfi tiltakozva a természetes apaság ellen, a gyermektartási per elkerülése végett bizonyos összeget fizetett le a törvénytelen gyermek javára, kinek törvényes képviselője ennek fejében lemondott az eltartási követelés érvényesítéséről. A Kúria ebben az ügyletben ingyenes joglemondást látott, mely a gyermekre gyámhatósági jóváhagyás mellett sem kötelező. (Kúria 1915. febr. 5. 1914. G. 258. sz. II. p. t.) A kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét leioldja és ezt a bíróságot utasítja, hogy tartson a felekkel tárgyalást, állapítsa meg a kellő lényállást és ahhoz képest hozzon az összes perköltség viselésére is kiterjedő új határozatot. indokok: A felperes felülvizsgálati kérelmének egyik panaszpontja az, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabály megsértésével állapította meg azt, hogy a íelperes a B) alatti egyezségnek érvénytelenítése előtt törvényleien gyermekének tartása iránt