Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

86 Magánjogi Döntvénytár. tetésére jogosíttassák fel, hanem csupán annak, hogy felperes a telekkönyvi hatóságnál az ítéletek alapján a zálogjog törlését kérhesse. (Kúria 1914. dec. 1. 1455/1914. P. sz. V. p. t.) A kir. Kúria: A kir. tábla ítéletét azzal a változtatással, hogy felperesek a másodbirósági ítéletben kö; ülírt zálogjogoknak nem végrehajtás útján töröl tetésére, hanem arra jogosíttatnak fel, mikép azoknak a zálogjogoknak a törlését a jelen perbeli ítéletek alapján közvetlenül az illetékes telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvény útján kérhessék, helybenhagyja. Indokok: Helyesen állapította meg a másodbíróság azt, hogy a felperesek kisbirtokosoknak tekintendők s így velük szemben a másodbírósági ítéletben felhívott 1900 : XXV. t.-c. és a 27,483/901. K. M. sz. a. kiadott miniszteri rendelet intézkedései alkalmazandók. Alperes a per során nem vitatta azt, hogy felperesek iparosok vagy olyan földbirtokosok, akik gazdaságuk körében ipari vagy gyári vállalatot folytatnak s ennek a körében használható fel a vétel tárgyát képező benzinmotor és őrlőhenger, ezeknek a tényeknek bármelyikét is pedig egymagából abból a körülményből, hogy felperesek hétlóerejű használt benzinmotort és háromJóerejű őrlőhengert rendeltek, megállapítani annyival kevésbbé lehet, mert valamely iparvállalat űzéséhez szükséges gépek, eszközök megrendelése egymagában véve még nem egyértelmű az ipar folytatásával. Alperes maga állítja elleniratában, hogy a vételügylet megkötését, voltakép azonban a 2. /. alattiban foglalt ajánlatnak a felperesek részéről megtörténtét a községi elöljáróság igazolta. A 2. •/. alatt csatolt okirat Cs. község pecsétjével el van ugyan látva, de a tanúként kihallgatott községi jegyző és volt községi bíró vallomása szerint ők a 2. •/. alatti okiratra a községi pecsétet nem alkalmazták, hanem azt a községi jegyző valiomása szerint S. I. községi nyilvántartó alkalmazta. Az 1886 : XXIÍ. t.-c. 63. és 64. §-ai alapján alperes tartozott volna azt kimutatni, hogy S. I. községi nyilvántartó Gs. vármegye és Cs. község községi szabályrendelete szerint az elöljáróságnak olyan tagja, aki a már érintett miniszteri rendelet szerint a községi elöljáróság nevében a megrendelésről vagy szerződésről felvett okirat hitelesítésére jogosítva van. Az 1900 : XXV. t.-cikknek és a 27,483 901. K. M. sz. a. kibocsátolt miniszteri rendeletnek feltétlenül parancsoló s a közérdek védelmére alkotott rendelkezése szerint az ezekben foglalt