Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Magánjogi Döntvénytár. esetben a kieseit hagyományos örökösei nem léphetnek jogelődük helyébe ennek jogán, hanem a kiesés az általános örökös javára történik. Ezen jogszabályon nem változtat az, hogy néh. K.-né halála után a hagyomány erejéig jelzálogi biztosíiást nyert, mert ezen biztonsági intézkedéssel az öröklés megnyíltát megváltoztatni nem lehet, lévén ezen intézkedés csak a jövőben bekövetkező jogoknak az 1894 : XVI. t.-c.-en alapuló biztosítása, nem pedig bírói megállapítása az öröklés megnyíltának és jogosultságának. Alperesek tehát jogcím nélkül jutottak az őket meg nem illető hagyományhoz, ennéllogva azt az általános örökösnek visszafizetni tartoznak. (1913. jún. 7. 4164/914. P.) A győri kir. tábla: Az elsőbíróság ítéletét helybenhagyja. indokok: Habár a közös és viszonos végrendelet esetén az egyik házastárs halála után a közös végrendelet visszavonhatlanná válik azáltal, hogy a túlélő házastárs a végrendeletben neki szánt előnynek élvezetébe lép, mindazonáltal ez a körülmény a mindkét házastárs halála esetére végrendeletileg rendelt hagyományt megnyílttá nem teszi, hanem csupán a hagyományra vonatkozó igényt illetően teszi a hagyományos javára a végakaratot megmódosíthalatlanná s ezért ezen alapon hagyalékbírói úton biztosításnak is helye lehet. Azt az általános szabályt azonban, hogy a hagyományos a hagyomány követelésére való jogát az örökhagyó halála időpontjában szerzi meg s hogy a hagyományra való jog is, miként az örökös joga, az örökhagyó halála időpontjában nyílik meg, a közös végrendelet visszavonhatlansága kérdése nem érinti s ekként oly esetben, midőn a hagyomány mindkét házastárs halálának bekövetkezte esetére van — mint a jelen esetben is — rendelve, a hagyomány megnyílásának az ideje csakis a túlélő házastárs elhaltakor következik be. Mivel pedig a jelen esetben a hagyományosok részei külön meghatározott összegekben vannak megjelölve és minthogy ennélfogva a megüresedett rész nem1 a növedék joga alapján a többi hagyományost, hanem a törvényes örököst illeti, ezért az elsőbíróság ítéletét felhozott s a fentiekkel kiegészített indokokból helybenhagyni kellelt. (1914. febr. 23. 365/914.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. = Ugyanígy ptk. Ijav. 1785. §. '2. bek.