Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. Ezeknél fogva az elsőbíróság ílélelét a most felhozott és az ezekkel egyező sajál indokai alapján helybenhagyni kelleti. (1913. május 7. 8391/912. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. ¥ ¥ = V. ö. Magánjogi Dtár II. 161.; PlL tvjav. 176(5. §. 31. Harmadik személy javára szóló szerződés esetében a kedvezményezett nem érvényesítheti-jogát az igéretvevő életében, ha az igéretvevő az utána várható öröklési jogra nézve akarja a kedvezményezettet a kikötött szolgáltatással kielégíteni. (Kúria 1913 dec. 16. 868/1913. P. sz. I. p. t.) A pécsi kir. tábla: A keresetet elutasítja. Indokok: Az A) a. közjegyzői okiratba foglalt örökségátruházási szerződés szerint K. B. és az első- és harmadrendű alperes közt oly egyesség jött létre, hogy K. B. apa a halála után megnyílandó örökség jogcímén ingatlanait az ő haszonélvezetével terhelten átadja, illetve már át is adta fiainak, első- és harmadrendű alperesnek, azon kikötéssel, hogy első- és harmadrendű alperes az ő (K. B. apa) halála után egy év alatt testvéreiknek, a felperesek mindegyikének apai örökségük illetve kötelesrészük teljes kielégítéséül 400 K-t kifizetnek. Elsőrendű alperes az el nem idegenítelt s egymásközt időközben megosztott ingatlanokból a neki jutott illetőségnek a felét nejének, másodrendű alperesnek ajándékozta. Minthogy azonban valamely jogiig) létből jogot és az azt érvényesítő kereshetőségi jogot csak maguk az ügyfelek nyerhetnek ; minthogy az örökségálruházási szerződés K. B. és elsőés harmadrendű alperes közt jött létre, s így abból az apai örökség, illetve kötelesrész teljes kielégítése jogcímén igényelt 2400 K biztosítását csakis K. B. ügyleti fél igényelhetné; felpereseknek, mint a szerződésen kívül álló idegeneknek sem elsőéi* harmadrendű, sem a megajándékozott másodrendű alperessel szemben kereshetőségük nincsen, annál kevésbbé, mert hogy K. B. a szerződésből folyó esetleges kereshetőségi jogát felperesekre ruházta vo'na, bizonyítva nincsen. (1912 november 12. 2049/912. P. sz.)