Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

2 Magánjogi Döntvénytár. Lefoglalható a kereskedő pénzlárában levő készpénz s az árúraktárában levő árú, de a foglalás után befolyt készpénzre s az árúraktárba került új árúkra zálogjogot szerezni csak újabb foglalással lehet. 2. A jövőben előálló jövedelem nem tekinthető a végrehajtást szenvedő követelésének sem. Követelés ugyanis csupán egy kötelmi jogviszonyt létesít© előző jogalkotó tény alapján válik létezővé. Bizonytalan lévén az, hogy a gyógyszerész mily üzemi munkát, mily eladásokat, kinek részére s mily áron fog teljesíteni, nincs oly tény, mely a foglalás időpontja előtt keletkezett követelést eredményezett volna. 3. Nem mondható az sem, hogy az ily végrehajtás által az 4881 : LX. t.-c. 53. §-a értelmében a gyógyszerészi üzleti jog vonatott végrehajtás alá. Elsősorban azért nem, mert az iparüzleti jog oly módon, hogy az iparüzletet folytató végrehajtást szenvedő helyett azt a hitelező érdekében más gyakorolhassa, végrehajtás alá egyáltalában nem vonható. Az iparüzleti jog a törvény felhívott §-a szerint ugyanis csak abban az esetben vonható végrehajtás alá, ha az a fennálló iparszabályok szerint érvényesen átruházható, amiből nyilvánvaló, hogy a végrehajtás alá vonás az iparüzleti jog lefoglalásából s árverésen eladásából áll s a befolyt vételár az, amely a végrehajtató kielégítésére fordítható. De ettől eltekintve a személyes üzleti jogon bírt gyógyszertári jogosítvány a belügyminiszter engedélye nélkül az 1876. évi XIV. t.-c. 131. §-a értelmében a gyógyszerész özvegyére s kiskorú gyermekeire nézve a 132. §-ban létesített kivételtől eltekintve másra át nem ruházható s így oly végrehajtásnak, amely ezt a személyes jogot bármily tekintetben érintené, úgy az 1881 : LX. t.-c. 53. §-a, mint az 1883. évi 22,370. számú belügyminiszteri rendelet 14. §-a értelmében nincs helye. Ez volna a jogi helyzet, ha a gyógyszertári üzleti jog. mint iparüzleti jog vétetnék tekintetbe. De a személyes gyógyszertári jog az 1876 : XIV. t.-c. 128. §-ának rendelkezése és az 1881. évi 22,013. számú igazságügyminiszteri rendelet szerint nem is tekinthető iparüzleti jognak, mert a gyógyszertárak, mint gyógyszerészi szakértők által állami engedély folytán felállított közegészségi intézetek az iparüzletek sorába nem tartoznak s azokra nézve nem az ipartörvény, hanem az 1876 : XIV. t.-c. rendelkezései az irányadók. De nem lehet azt sem mondani, hogy a foglalás nem a gyógyszertári jogosítványra, hanem annak haszonvételeire irányulván, a végrehajtásnak helye volna.