Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
Magánjogi Döntvénytár. (Kúria 1944. március 10. 2859/1913. P. sz. III. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét abban a részében, mely szerint felpereseket keresetüknek a D—1 takarékpénztár rt. 1200 K tőke és járulékaiból álló követelése alóli mentesítésére, vagy a vonatkozó összegeknek letétbe helyezése, valamint a R. Jakab és Ede cégnek 204 K tőkéből és járulékaiból álló követelése alóli mentesítésére irányuló részével elutasította, illetőleg az idevonatkozó elsőbírósági rendelkezéseket helybenhagyja, egyebekben pedig a másodbíróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbíróság ítéletét a R. Jakab és Ede cég 204 K tőke és járuléka követelésének bírói letétbe helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasító, valamint felpereseket 217 K 90 fillér perköltség megfizetésére kötelező részében is helybenhagyja, slb. Indokok: Helyesnek fogadja el a kir. Kúria a másodbíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a kezes attól, akiért kezességet vállalt, mindaddig, míg utóbbi helyett fizetést nem teljesített, a bizonyos esetekben igényelhető biztosítéknyújtáson felül, egyéb szolgáltatást nem követelhet. Felperesek, illetőleg jogelődjük, saját előadásuk szerint alperesek, mint főadósok helyett még nem teljesítettek, nem fizettek. Ezért kereseti kérelmüknek az a része, mely jogelődjük hagyatékát a per tárgyává tett követelések alól mentesíttetni és illetőleg a harmadrendű alperesre átruházott ingatlanból való kielégítését érvényesíteni célozza, az előbb említett jogszabálynál fogva nem teljesíthető. Ami a keresetnek a per tárgyává tett követelések bírói letétbe helyezésére irányuló részét illeti, a kir. Kúria is ebben a kérelemben a per tárgyává lelt követeléseknek biztosítására irányuló igényt látja kifejezettnek. A kezes azonban az 1881. évi LX. t.-c. 223. §-ában foglalt és a joghasonlatosságnál fogva alkalmazandó rendelkezés értelmében a főadóstól biztosítást csak akkor követelhet, ha károsodása veszélyének valószínűségét kimutatja. Felperesek, mint az első- és másodrendű alperesek kezesének jogutódjai nem mutatták ki, hogy őket a D—i takarékpénztár 1200 K és járuléka követelését illetőleg károsodás veszélye fenyegetné, sőt ez a másodbíróság ítéletében idevonatkozóan lelhozott indokok szerint kizártnak is jelentkezik, de nem mutatták ki azt sem, hogy a R. Jakab és Ede cég követelése tekintetében is károsodás veszélye íennforogna. Az a körülmény, hogy másodrendű alperes ingatlanait utóbb harmadrendű alperesre ruházta át és hogy felperesek jogelődének jclzálogjogilag biztosított követelésére nézve utóbb említett h>