Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

ií$2 Magánjogi Döntvénytár. az a rendelkezése, mely szerint gyógyszertárt csak az kezelhet, aki az ország területén érvényes gyógyszerészt udori, vagy gyógyszerészmesteri oklevéllel van felruházva, nem tartalmaz tilalmat oly irányban, hogy a gyógyszerész a gyógyszereket nem okleveles segéddel is készíttethesse és kiadathassa. (Kúria 1914. március 11. 353/913. G. sz.) A kii*. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Felperes a bérleti szerződés megszüntetése okául a többek közt ezúttal egyedül fennmaradt azt a tényt hozta föl, liogy alperes a gyógyszertárból napokig távol van és ennek kezelését ez idő alatt gyakornokra bízza, ezáltal pedig a közönség bizalmát elveszti és a gyógyszertár jövedelmezőségét csökkenti. A kir. Kúria 1913. G. 73. számú feloldó végzése szerint, habár nem állapíttatott is meg tényállásként, hogy az illetékes hatóság a gyógyszertárnak az alperes által való kezelése miatt kifogást emelt, s a felperesnek a szerződés megszüntetésére való joga ez alapon keletkezett volna, ámde ha tényállásként megállapíthat az alperesnek az a cselekménye, illetőleg mulasztása, amelyre a felperes a szerződés megszüntetése iránti keresetét szintén alapította, hogy az alperes a bérelt gyógyszertárból napokig távol van és ezalatt a gyógyszertárt erre alkalmatlan gyakornokra bízza, akkor kétségtelen az, hogy ezzel a cselekményével s illetőleg mulasztásával a közönség bizalma a gyógyszertár iránt elveszhet s annak a jövőben jövedelmezősége csökkenhet, amely következmények alkalmasok lehetnek a gyógyszertárnak, mint jövedelmet hajtó vagyonnak a tönkretételére és a gyógyszertári jogosítványnak elvesztésére; már pedig anyagi jogszabály az, hogy a bérlő a bérelt jogot vagy dolgot a rendes gazda gondosságával tartozik használni és a bérbeadó nem köteles tűrni oly használatot, amely a bérleménynek jövőben való használhatóságát lényegesen csökkenti vagy veszélyezteti és amely használat és kezelés ezenfelül az 1876: XIV. t.-c. 125. és 129. §-aiba ütközik. A fellebbezési bíróság állal a feloldás folytán hozott és most felülvizsgált ítéletben megállapított tényállás által azonban a felperesnek egyedül fennmaradt ez a kereseti jogalapja is megcáfolást nyert. A fellebbezési bíróság u. i. megállapította ítéletében, hogy alperes a felperestől bérelt gyógyszertárban ugyan gyógyszertudori vagy gyógyszerészmesteri oklevéllel nem bíró, de azért