Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytáv. 119 95. Ha a kisajátítandó ingatlan túlnyomó részben a beépítés lehetőségétől elzárt, a tulajdonos által köztér céljára átengedendő területből áll, ezt a területet nem lehet az építésre alkalmas telkekre nézve előállott magasabb értékben számbavenni. (Kúria 1914. február 24. 251/1914. P. sz. VII. p. t.) A kir. Kúria: A másodbíróság határozatának fellebbezett részét helybenhagyja. Indokok: A kisajátított telek a főváros belső területén beépített, illetve beépítésre alkalmas telkek közt, azoknak közvetlen szomszédságában fekszik és a főváros szabályozási tervének megállapítása előtt nem forgott fenn akadály az ellen, hogy ezen a területen lakóházak felépíttessenek. Az a körülmény, hogy a kérdéses terület legnagyobb része a szabályozási terv szerint köztér céljára lesz felhasználandó és ez okból arra építés már nem engedtetett volna meg, nem eredményezheti azt, hogy ez a terület a becslésnél ne építőtelki minősége, hanem aszerint a minősége és célja szerint vétessék becslés alá, melyre a becslés foganatosításakor tényleg használtatott. A tent említett körülménynek azonban mégis az a természetszerű következménye, hogy az ilyen köztérnek rendelt terület értékben már nem emelkedhelik úgy, mint a szomszédos területek, melyeknek építkezésre való teljes kihasználása semmiképen akadályozva nincsen, mert e területek értéke épen az építkezésre való alkalmas voltukban áll és így az, hogy a telek legnagyobb részére nézve építési engedély a közhatóságilag tervezett szabályozás miatt már nem kapható, kétségtelenül nagyban csökkenti e területre a vételi keresletet és ezzel megszűnik az értékemelkedés lehetősége is. Ezzel a hátránnyal a kisajátítást szenvedőnek is már a kérdéses ingatlan megvételénél számolnia kellett, mert akkor a főváros szabályozási terve érvényesen már meg volt állapítva, tehát az említett hátrány már akkor nyilvánvaló volt. P. E. és K. F. szakértők azonban a kérdésben forgó ingatlan becslésénél a fent jelzett körülményt teljesen figyelmen kívül hagyták és az ingatlan értékét a szabadon beépíthető egyéb telkekért elért vételárak szerint minden levonás nélkül határozták meg. Ez a becslés a fentiek-