Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. H7 93. A nyílvánkönyvi jogot rosszhiszeműen nyert féllet szemben a korábbi jóhiszemű szerző nem a telekkönyvi bejegyzés hatálytalanítását, hanem azt kérheti, hogy az ugyanazon ingatlanra vonatkozó joga, a jóhiszemű korábbi szerzés ténye alapján állapíttassék meg és ennek folytán eme jogának telekkönyvi bejegyeztetésére jogosittassék fel. (Kúria 1914. február 26. 2642/4913. P. sz. VII. p. t. A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét az elsőbíróság ítéletére is kihatólag azzal a módosítással hagyja helyben, hogy a telekkönyvi bejegyzés hatálytalanítását és az előbbi telekkönyvi állapot visszaállítását kimondó rendelkezést mellőzi. Indokok: A nyílvánkönyvi jogot rosszhiszeműen nyert féllel szemben a korábbi jóhiszemű szerző nem a telekkönyvi bejegyzés hatálytalanítását, hanem azt kérheti, hogy az ugyanazon ingatlanra vonatkozó joga a jóhiszemű korábbi szerzési ténye alapján állapíttassék meg, és ennek folytán eme joga telekkönyvi bejegyeztetésére jogosittassék fel; eszerint tehát a rosszhiszemű szerzésen alapuló nyílvánkönyvi bejegyzés hatálytalanításának és az előbbi telekkönyvi állapot visszaállításának nem lévén helye: az alsóbíróságok erre vonatkozó rendelkezései mellőztettek. Egyebekben a másodbíróság ítélete helybenhagyatott, mert habár a tanúként kihallgatott másodrendű felperes vallomása figyelembe nem volt vehető; mindazonáltal a kir. Kúria M. F. tanú vallomása alapján, amely szerint elsőrendű alperes az ingatlanoknak külön-külön való megszerzése nélkül azt mondta, hogy minden vagyonát gyermekeinek átadja, bizonyítottnak találta azt, hogy elsőrendű alperes összes ingatlan vagyonát, tehát a kereseti ingatlanokat is gyermekeire, a többi peres felekre és az időközben elhalt K. M. gyermekeire ruházta át, mivel a tanú vallomását mindenben támogatja az a körülmény, hogy az átruházásra vonatkozó nyilatkozatát férje hagyatéka tárgyalása alkalmával, az erről felvett jegyzőkönyv tartalma szerint azzal a kijelentéssel tette meg, rthogy az ő vagyonát is osztály alá bocsátja», amely kijelentésnek helyesen csak azt az értelmet tulajdoníthatni, hogy az átruházandó vagyon alatt a férjével közös tulajdonul bírt valamennyi ingatlanait értette. Igaz ugyan, hogy a jegyzőkönyvben a kereseti ingatlanok