Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. A budapesti kir. tábla: A keresetei egészben elutasítja. indokok: Az A) a. vállalati szerződés építési feltételei 4. §-ának azon értelem nem tulajdonítható, hogy abban az alperes fizetési kötelezettsége időpontjául a mindenkori kiérdemelt munkadíjakra nézve az illető év decemberének utolsó napja köttetett volna ki, azon az alapon, mert az állami költségvetési törvénynek ez időpontig évről-évre törvénynél fogva létre kell jönnie és törvényerőre kell emelkedni. Ha a szerződő felek tényleg a minden év december hó végét feltétlen fizetési haláridőül kikötni kívánták volna, mi sem állott útjában annak, hogy ezt körülírás nélkül, naptári megjelöléssel tegyék. Kétségtelen tehát az idézett pontból az, hogy nemcsak az alperest képviselő kormányhatalom, de a vele szerződő felperesi jogelőd is tudatában volt annak, hogy a mindenkori fizetés biztos időpontját meghatározni nem lehet, mert az függ a költségvetés megszavazásának mikor bekövetkezhető tényétől, erre való tekintettel köthették tehát csak ki és csak abban az értelemben, a költségvetésnek törvényerőre emelkedését. Naptárilag meghatározott fizetési idő hiányában pedig alperes oly késedelembe, amely a késedelmi kamat fizetésére igényt nyújthat, csak megintés után eshetett volna. Ilyen nemcsak nem történt, de felperes jogelődje, aki köteles volt volna a késedelmes fizetés ellen tiltakozni s késedelmi kamat igényét fenntartani, ahelyett kérvényeiben méltányosságból kérte a költségvetési törvény létrejötte előtt a részletek kiutalását és kamat követelését vagy igényét nemcsak nem hangoztatta, de egyenesen az ő általa viselendő esetleges kamatveszteségél hozza fel indokul. (1912 november 5. 3093/912. P. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes maga sem állítja, hogy a keresetében is felsorolt esetek bármelyikében a jogelődének kiérdemelt keresetei után az A) alatti szerződés építési feltételeinek 4. §-a értelmében íizetendett összegek az illető évi állami költségvetés törvényerőre emelkedése után sem fizettettek volna ki, illetőleg, hogy az alperes m. kir. államkincstár a fizetés tekintetében a szerződésileg meghatározott, jelzett körülmény bekövetkezése után is késedelembe esett volna. Sőt a feleknek lényegében egyező előadása s a m. kir. földmívelésügyi minisztériumnak beszerzett ügyiratai alapján az a lényállás állapítható meg, hogy az összegszerűség tekintetében nem vitás részletek minden egyes esetben a szerződésben meghatározott, fentebb jelzett körülmény bekövetkezése előtt fizettettek ki, tehát a szerződés szavai szerint a fizetés tekintetében késedelem nem történt,"sőt a fizetés minden egyes esetben az illető kormányhalóságnak a másodbíróság ítéletében helyesen kiemelt méltányosságából, azl megelőzőleg ren-