Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

(12 Magánjogi Döntvénytár. (Kúria 1913. dec. 16. 1503/1913. P. sz. V. p. t.) A nagyváradi kir. törvényszék: Alpereseket kötelezi stb. Indokok: Tény az, hogy az o—i ingatlanok tele Sz. S., lele pedig felperesek és kiskorú Sz. R. nevén állanak, illetve, mivel kiskorú Sz. R. elhalt, ennek jutaléka is telpereseket illeti öröklés címén; az ingatlanokat G. 1., 2., 3. sz. alatt a li-i takarék­pénztár javára bekebelezett, azonban alperes által magához vál­tott, tehát rá engedményezett 13,000 K zálogjogból 7000 K s járulékai terheli. Sz. S. telekkönyvi társtulajdonosnak a nevén álló felerésze elárvereztetvén, a sorrendi tárgyaláson alperes fennálló követelésére, bár 20,000 K vételár folyt be, mi sem soroztatott, hanem követelésének teljes kielégítését a felperesnek nevén álló félrészből kívánta szorgalmazni. Felperesek kereseti kérelme az, hogy annak megállapítása mellett, hogy felperesek mint dologi adósok az alperes által meg­szerzett s még fennálló 8058 K követelésből csak a felét tartoznak megfizetni, mivel a másik felerészre a Sz. S. jutalékából tartozott volna alperes a végrehajtási törvény 190. §-a alapján kielégítést szerezni s mivel felperesek a rájuk eső 4029 K-t s árverési költséget kifizették, illetve bírói letétbe helyezték s ezek alperes­nek ki is utaltattak, alperest törlési engedély kiadására, vagy a zálog törlésénék tűrésére stb. kérték kötelezni. Alperes azt vitatta, hogy Sz. S. és a felperesek neki egye­temleges adósai: s így jogában állott követelését bármelyik adó­sával szemben egészben érvényesíteni. A végrehajtási törvény 190. §-ának az a rendelkezése, hogy a hitelező azon esetben, hogy ha a jelzálogilag biztosított köve­telése egyidejűleg árverés alá nem került más ingatlant, vagy valamely közös ingatlannak más tulajdonostársat illető, de el nem árverezett hányadát is terheli, a vételárból egészben vagy rész­ben leendő kielégítését kívánhatja, a hitelezőt csak arra jogosítja fel, hogy a hitelező követelésének kielégítését egészben kíván­hassa, vagy ha ezen jogával élni nem akar, minthogy a követelé­sének biztosításául szolgáló ingatlannak csak a felerésze árverez­tetett el: követelésének arányos, tehát a jelen esetben felerészben való kielégítését szorgalmazza; arra azonban, hogy követelésének az egyik adóstárs elárverezett ingatlanának vételárából leendő ki­elégítéséről lemondva, kielégítését egészben a másik adóstárs — a felperesek — még el nem árverezett ingatlanának vételárából követelhesse, a törvény fenti intézkedése a hitelezőt fel nem jogo­sítja, annál kevésbé, mivel azáltal a közös tulajdonos egyetemle­ges adóstárs károsodnék. Az idézett §. második bekezdése szerint is az egyidejűleg elárverezett több telekkönyvi jószágtestre be­jegyzett követelések a kielégítési sorrendbe azon megjegyzéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom