Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Magánjogi Döntvénytár. 63 veendők fel, hogy amcmmhen az árfelosztás egyidejűleg történik, azok a követelések, melyeknek teljes kielégítése aránylagos meg­oszlás melleit is teljesíthető, a vételárból aránylag lesznek ki­elégítve ; és ugyanezen lételes jogszabály áll azon jelzálogi köve­telésekre is, amelyek valamely közös ingatlannak több tulajdonos­társát, illetve hányadát terhelik; már pedig az egyetemleges adós­társ azáltal, hogy ingatlan jutaléka később kerül árverés alá, kedvezőtlenebb helyzetbe nem juthat, mint jutott volna akkor, ha ingatlan jutaléka adóstársának ingatlan jutalékával egyidejűleg ke­rült volna árverés alá. Tekintve pedig, hogy alperes követelése felerészének a Sz. S. jutalékából való kielégítését nem szorgalmazta, alperes a fel­peresek ingatlan jutalékából csak aránylagos felerészére szorgal­mazhat kielégítést s mivel azt a bírói letétből megkapta, alperes a törlési engedély kiadására vagy a zálogjog törlésének tűrésére volt kötelezendő. Kötelezendő volt az árverési költség visszafize­tésére is stb., slb. (1912. július 12. 13,697/912. sz.) A nagyváradi kir. tábla: A felpereseket az árverési költség visszatérítése iránti keresetükkel elutasítja, egyebekben az első­bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperesek nem bizonyították, hogy az alperesi követelésnek általuk megtérítendő felerész összegével az árverés­nek június 18-án történt kérése előtt az alperest készpénzben való fizetéssel megkínálták volna; alperes tehát az árverést jogo­san kérelmezhetvén, annak kérési költségeivel nem terhelhető. Egyebekben az elsőbírósági ítélet helybenhagyandó volt indokaiból és azért, mert a végrehajtási törvény azzal, hogy a kielégítésre fordítható vagyonalapot és ennek az érdekeltek közt való megosztási mó' ozatait szabályozza, nemcsak a hitelező érde­keit védi, hanem főleg a végrehajtás kényszere alatt álló felek­nek az anyagi végromlástól való lehető megóvását is célozza; a különböző érdekek összeegyeztetésének eme kettős nézőpontjából vizsgálandó a végrehajtási törvény 190. §-ának ama rendelkezése is. amely az egyetemleges kötelezettség szabályainak az egyetem­leges zálogjoggal terhelt ingatlanok társtulajdonosaival szemben való merev alkalmazásától eltekint s a hitelezőt a kielégítésre szolgáló vagyonalap mikénti felhasználása tekintetében az arány­lagos kielégítés kötelező igénybevételére utalja; mert a végre­haj lási törvény egész szellemével ellenkeznék az az értelmezés, amely jogsegélyt nyújtana ahhoz, hogy — igen gyakran — pusz­tán nyereségre irányuló hitelműveletek pénzügyi sikere érdekében a végrehajtást szenvedő a hitelezők részéről való felesleges zak­latásnak vagy épen kizsákmányolásnak létessék ki, (1912. dec. 23. 2624/912. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom