Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
48 Magánjogi Döntvénytár. vagyis midőn az alapító ügylet magában foglalja az alapítvány czéljának megjelölését és az alapítványul szánt vagyon kirendelését, ami mellett azután közömbös, vájjon a czélvagyon tervezett élvezője az alapítvány rendelésekor már létező jogalany-e vagy sem? A szóbanforgó esetben a kir. tábla álláspontja szerint az alapítványnak a jellemző ismérvei fenforogoak. Mert a kereset alapját képező okiratnak vitássá nem tett tartalmából kétségtelenül megállapítható, hogy alperesek, midőn az elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett a per tárgyát képező ingatlanrészt a szervezendő orth. izr. hitközség részére azzal a határozott czéllal engedték át és adták birtokba, hogy azon vallási czélokra szolgáló imaház, sakter-lakás és rituális-fürdő legyen építendő, szándékuk csakis az volt, hogy a megalakítandó hitközség javára alapítványt létesítsenek. Minthogy pedig az állandó ujabb birói gyakorlat szerint alapítvány létesítéséhez törvényeink értelmében állami vagy kormányhatósági jóváhagyás nem szükséges, s az államhatalom joga e részben arra terjed, hogy a törvényben vagy állami jogos czéIokba ütköző alapítványok érvényesülését fellépésével meggátolja ; az alapítvány tehát rendszerint már az alapító ügylet által érvényes létet nyer és mint ilyen jogi személynek tekintendő, melynek jogképessége tulajdonjog szerzésére és perképességre is kiterjed, minthogy a törvénykezési gyakorlat szerint az alapítványt, képviseleiének végleges rendezéséig, az alapítók, az alapítók által kirendelt kezelők s végesetben a közalapítványi kir. ügyigazgatóság képviselik, minthogy maguk az alapítványt rendelő alperesek a felperesekként fellépett egyéneket bízták meg a hitközség szervezéséig az alapítvány kezelésével és ruházták fel azzal a joggal, hogy a szervezendő gödemesterházai orth. izr. hitközség javára rendel*, alapítvány részére az átengedett ingatlanrészre vonatkozólag a tulajdonjognak a telekkönyvben való bekebelezését esetleg peres uton is kieszközölhessék, felperesek kereseti joga ellen emelt alperesi kifogásnak törvényes alapja nincs és nincs törvényes akadálya annak, hogy a már megnevezett alapítvány, mint jogi személy részére a tulajdonjogot a biró megítélhesse és annak tkvi bekebelezését elrendelje-e. Ezek szerint a felebbezési bíróság felpereseket a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadása iránti kereseti kérelmükkel anyagjogi szabály megsértésével utasította el, mihez képest az alaposnak talált felperesi felülvizsgálati kérelem folytán a felebbezési bíróság ítélete a rendelkező rész értelmében részben meg volt változtatandó. Alpereseknek azt a felülvizsgálati támadását, mely szerint a