Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

48 Magánjogi Döntvénytár. vagyis midőn az alapító ügylet magában foglalja az alapítvány czéljának megjelölését és az alapítványul szánt vagyon kirende­lését, ami mellett azután közömbös, vájjon a czélvagyon terve­zett élvezője az alapítvány rendelésekor már létező jogalany-e vagy sem? A szóbanforgó esetben a kir. tábla álláspontja szerint az alapítványnak a jellemző ismérvei fenforogoak. Mert a kereset alapját képező okiratnak vitássá nem tett tartalmából kétségtelenül megállapítható, hogy alperesek, midőn az elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett a per tár­gyát képező ingatlanrészt a szervezendő orth. izr. hitközség ré­szére azzal a határozott czéllal engedték át és adták birtokba, hogy azon vallási czélokra szolgáló imaház, sakter-lakás és ri­tuális-fürdő legyen építendő, szándékuk csakis az volt, hogy a megalakítandó hitközség javára alapítványt létesítsenek. Minthogy pedig az állandó ujabb birói gyakorlat szerint ala­pítvány létesítéséhez törvényeink értelmében állami vagy kor­mányhatósági jóváhagyás nem szükséges, s az államhatalom joga e részben arra terjed, hogy a törvényben vagy állami jogos czé­Iokba ütköző alapítványok érvényesülését fellépésével meggátolja ; az alapítvány tehát rendszerint már az alapító ügylet által ér­vényes létet nyer és mint ilyen jogi személynek tekintendő, melynek jogképessége tulajdonjog szerzésére és perképességre is kiterjed, minthogy a törvénykezési gyakorlat szerint az alapít­ványt, képviseleiének végleges rendezéséig, az alapítók, az ala­pítók által kirendelt kezelők s végesetben a közalapítványi kir. ügyigazgatóság képviselik, minthogy maguk az alapítványt ren­delő alperesek a felperesekként fellépett egyéneket bízták meg a hitközség szervezéséig az alapítvány kezelésével és ruházták fel azzal a joggal, hogy a szervezendő gödemesterházai orth. izr. hitközség javára rendel*, alapítvány részére az átengedett ingat­lanrészre vonatkozólag a tulajdonjognak a telekkönyvben való be­kebelezését esetleg peres uton is kieszközölhessék, felperesek ke­reseti joga ellen emelt alperesi kifogásnak törvényes alapja nincs és nincs törvényes akadálya annak, hogy a már megnevezett alapítvány, mint jogi személy részére a tulajdonjogot a biró megítélhesse és annak tkvi bekebelezését elrendelje-e. Ezek szerint a felebbezési bíróság felpereseket a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadása iránti kereseti kérelmük­kel anyagjogi szabály megsértésével utasította el, mihez képest az alaposnak talált felperesi felülvizsgálati kérelem folytán a felebbezési bíróság ítélete a rendelkező rész értelmében részben meg volt változtatandó. Alpereseknek azt a felülvizsgálati támadását, mely szerint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom