Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 39 lősség szempontjából, a kárt okozó cselekmény büntetőjogi minősítése közömbös. Igaz ugyan, hogy eddig még nincs külön törvény, mely külön szabályozná és megállapítaná, mint ahogy azt egyes köztisztviselőknél egyes külön törvények teszik, a konzuli, vagy általában a közös kormány lisztviselői által hivatali eljárásuk közben magánosoknak okozott kárért, az állam felelősségét, csakhogy ily törvényhozási intézkedések még egyéb más köztisztviselőkről sem létesíttettek, bár a polgári törvénykönyv tervezete 1790. §-ával már az államnak azokért a károkért, melyeket hivatalnokai, alkalmaztatásukra való különbség nélkül, hivatalos minőségükben harmadik személyeknek jogellenesen okoznak, a büntetőjogi minősítéstől függetlenül, egyenes és közvetlen felelősségét, mint a jogrendnek elutasithatatlan követelményét kifejezetten felállítja. Ámde a külön törvényhozási intézkedés hiánya nem jelenti azt, hogy az ily állami hivatalnok szándékos, vagy vétkes hivatali eljárása által jogtalan kárt szenvedő magánosoknak ebből folyó jogviszonya az állammal szemben minden szabály nélkül rendezetlen lenne, s hogy az ily hivatalnokok, hivatali eljárásukban a hivatalos cselekményt tűrni, vagy igénybe venni kényszerülő magánosok vagyonjogkörét minden állami garanczia nélkül szabadon sérthetik. Már a megbízási jogviszonyt tárgyazó magánjogi szabályok alapján sem lehet kizárni az államnak, mint megbízónak, hivatalnokaiért való felelősségét. De ettől eltekintve, külön törvényhozási intézkedés nélkül is él ott, ahol külön törvény másként nem rendelkezik, a közhivatalnokoknak egyfelől az állam, vagy általában a köz és magánosok irányában való jogviszonyát szabályozó, a felperes által felhívott több törvényben már külön is lefektetett, s azonfelül a polgári törvénykönyv tervezetében már nyomatékosan minden megszorítás nélkül kiterjesztően ki is fejezett az az általános tárgyi jogszabály, mely szerint a magánosoknak, nemcsak a közhivatalnok felelős az általa hivatalos eljárása közben szándékosan vagy vétkes gondatlanságból jogtalanul okozott kárért, hanem maga az állam, a törvényhatóság, község, szóval a köz is anyagilag szintén felelősséggel tartozik, de az ezidőszerint fennálló tárgyi jog szerint csak másodsorban, amennyiben a károsult fél a köztisztviselő vagyontalansága miatt ettől kielégítést nem nyerhetne, fenmaradna az államnak, törvényhatóságnak, községnek, szóval a köznek visszkereseti joga tisztviselője ellen. Ez általános tárgyi jogszabálynál fogva az államnak hivatalnokaiért való kártérítési felelőssége megállapításához pedig csak az szükségeltetik, hogy hivatalnoka a kárt hivatalos eljárása által,