Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. Félelmében és alperes ígérete folytán, hogy a főtárgyalás megtartatni nem fog, alperes egyezségi ajánlatát elfogadta s magát 3800 K fizetésére kötelezte. Alperes azonban a bíróság előtt nem jelentette ki, hogy az egész ügy légből kapott koholmány, s az eljárás nem lett megszüntetve, sőt a fölmentő ítélet ellen a királyi ügyész felebbezett is. Alperes a főtárgyalás befejezése után pedig azzal hitegette, hogy visszavonatja a kir. ügyész felebbezését, ha az egyezségről a követelés bekebelezésére alkalmis okiratot ir alá s a követelést a felesége által is aláirt váltókkal biztosítja. És mert az általa alá is irt okirat nem volt bekebelezésre alkalmas, alperes őt tovább fenyegette és rémítgette, azt irta neki, hogy a büntető Ítéletet ő is meg fogja felebbezni, ha követelése biztosítva nem lesz. Felperes ezekből azt vonja le, hogy az egyezség érvénytelen. A bünleíő iratokból megállapítható, hogy alperes a kir. ügyészséghez felperes ellen zsarolás vétsége miatt feljelentést adott be, előadván, hogy a felperes ellen borok vételára czimén támasztott 5470 K követelésére nézve az egyezségi kísérletek közben felperes oly tartalmú levelet intézett hozzá, amely szerint, ha jobb útra nem tér, akkor az ország és a külföld zsidólakta helyein körlevéllel nyilvánosságra hozza, hogy alperes a kóser bor néven forgalomba hozott bort ugy készíti, hogy a szőlőt nem zsidó emberek taposták, vagyis hogy alperes a kóser bort hamisítja. Alperes ezen fenyegetés hatása alatt a felperessel 2000 K-ban kiegyezvén, a felperes vele szemben zsarolást követett el. A törvényszék felperest a vád alól felmentette s a kir. ügyész is a felebbezést visszavonta. Nem vitás tehát, hogy a főtárgyalás napján, közvetlenül a tárgyalás küszöbén a sértett alperesnek magánjogi igényére nézve a (elek akként egyeztek ki, hogy felperes az alperes követelését 3800 K-ban ismerte el. A felperes ezen egyezséget kényszer és megtévesztés alapján kéri hatálytalanítani. A lelki kényszernek olyannak kell lenni, hogy a kényszeritettnek félelmét a másik fél jogtalan fenyegetése idézze elő. Ezt a fenyegetést alperes azon tényében lehetne keresni, hogy ő a felperest feljelentette s hogy az eljárás megindítása után harmadik személyek előtt azt hangoztatta, hogy a felperest be fogja csukatni. A feljelentésnek meg lehetett a felperesre nézve őt az egyezség megkötésére félelemből inditó hatása, ámde alperesnek ezen tényét jogtalannak minősíteni nem lehet, mert a királyi ügyész