Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

32 Magánjogi Döntvénytár. nyomós okokat talált a felperes vádlására s a vádtanács a vádaláhelyezésre, ezzel szemben pedig a felmentés a vád bizonyitatlanságán alapszik, mely arra vezethető vissza, hogy alperes, mint tanú, a vallomástételt törvényadta jogánál fogva megtagadta s igy a vád a legilletékesebb bizonyítéktól elesett, amely mellett tehát a felperes felmentéséből a vádnak s illetve a feljelentésnek valótlansága s igy a feljelentésnek jogtalansága ki nem tűnik. Az alperes részéről mások előtt való annak hangoztatása pedig, hogy a felperest börtönbe vetteti, a felperes szerint is azért volt vele szemben fenyegető hatással, mert félt, hogy elitéltelése bekövetkezhetik és megrettent, hogy a bünper köztudomásra jut. Tekintve azonban, hogy alperesnek az az állítólagos fenyegetése a feljelentésére már folyamatba lett büntetőeljárásra czélozva történt s igy az alperes azáltal a felperesben más és nagyobb félelmet nem is kelthetett, mint amilyent azon feljelentés által keltett, melynek czélja szintén a felperes megbüntetése volt, és amely a fentebbi indokokból jogtalan fenyegetés czimén a keresetben helyet nem foghat. Tekintve továbbá, hogy a felperes a bűnügy nyilvánosságra való jutásából keletkezelt ijedtségét az alperes híreszteléseivel nem okolhatja azon ténynyel szemben, hogy a főtárgyalás a törvényszéknél kifüggesztés által amúgy is közhírré tétetett, s a főtárgyalás is a nyilvánosság elölt tartatott meg: ezeknél fogva az alperesnek tárgyazott magaiartása valódisága esetén sem olyan jogi ismérvü fenyegetés, amelyek alapján az egyezség érvénye megtámadható volna. A keresetnek második jogalapja az a megtévesztés, hogy őt alperes azon hitegetéssel birta rá az egyezség elfogadására, hogy a bíróság előtt kijelenti, hogy a feljelentésében felperes ellen felhozott tényállítása koholmány s hogy ezen kijelentése után a főtárgyalás nem fog megtartatni. Azonban felperesnek a bünperben védő|e volt, emellett tehát nem vitathatja, hogy alperes őt az állított módon a bünper megszüntetése iránt megtéveszthette volna, mert az egyezség felől védőjével előzőleg tanácskozott is. (1911 nov. 29. 5794/911.) A kassai kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1912 márczius 4. 66/912.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. = V. ö. Magánjogi Dlár V. 76. sz. esettel és jegyzeteivel.