Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)
Magánjogi Döntvénytár. 299 kinlette, s az 1900. és 1901. évi szalmatermésnek csekély voltát az alperesek kötelezettségére befolyással bírónak nem tartotta. Azzal sem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt, hogy az A) alatti szerződési okirat 20. pontja alapján a beszámítási kifogásnak sem az elsőrendű, sem pedig a másodrendű alperessel szemben helyet nem adott, mert az évi 1800 K csak esetleges kárpótlásul köteleztetett az eseire, ha ők önhibájukon kivül a bérleli idő tartama alatt a Sz.-féle birtok haszonbérletétől elesnének, az elsőrendű alperes azonban ennek a birtokrésznek haszonbérletétől tényleg el nem esett, mivel a haszonbérletet az árverési vevő beleegyezésével folytatta, a másodrendű alperes pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint maga volt az oka annak, hogy a haszonbérletet saját elhatározásából folytatni nem kívánta, és így esetleges kárát, amelynek fenforgását azonban nem bizonyította, elhárítani önhibájából elmulasztotta. Ezekből az indokokból az alpereseket alaptalan felülvizsgálati kérelmükkel elutasítani kellett. ¥ * = V. ö. 184. és 190. sz. esetekkel és jegyzeteikkel. 190. A haszonbér, ellenkező kikötés hiányában, a haszonbérbeadó lakhelyén fizetendő. — De ha a haszonbérbeadó azt a gyakorlatot követte, hogy az esedékes haszonbéri részleteknek különböző helyre küldése iránt intézkedett, a haszonbérlő nem esett késedelembe, ha a lejárat daczára a haszonbérbeadó rendelkezését bevárta és a haszonbérösszeg elküldése iránt csak e rendelkezés megérkezése után intézkedett. (Curia 1913 szept. 13. 1913/162. G. sz. a.) A kir. Curia mint polgári felülvizsgálati biróság: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. • indokok: Az alakilag és tartalmilag nem kifogásolt A) alatti haszonbérleti szerződési okirat nem tartalmaz rendelkezést a félévenként esedékes haszonbérek fizetési helyére nézve,