Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 267 hogy a perújításnak másodszor is helyt adott és ennek folytáu az alapper és az előző perújítás rendén hozott ítéleteket hatályon kívül helyezte, illetőleg részben hatályában íentartotta és alperest még az alapper költségeinek megfizetésére kötelezte, a jelen perre döntő befolyással biró lényeges eljárási jogszabályt sértvén meg, ítéletének vonatkozó részét megváltoztatni és az erre irányuló perujitási keresetei elutasítani kellett és ebből folyólag mi jogi alappal sem bír alperesnek az a kifogása, hogy az alapperbeli alsóbirósági Ítéletek alapján felperesnek kifizetett nőtartásdij összege felperes követelésébe beszámittassék. Alperesnek felülvizsgálati kérelme azonban az ideiglenes nőtartási kötelezettség megállapítása tekintetében alaptalan. A per adatai szerint a kir. Curia 5204/1911. sz. a. hozott Ítéletével alperest a peres felek között fennálló házassági kötelék felbontása iránti keresetével elutasította; ennélfogva jogilag mi sem állhat uijában annak, hogy most már jelen per a perújítás kérdésének kikapcsolásával, mint önálló uj per biráltassék el; mert a házassági bontópert megelőzőleg folyamatban volt ideiglenes nőtartási perben hozott ítéletnek a tartási kötelezettségre vonatkozó része, akár adatott hely a bontókeresetnek, akár nem, csak a bontóper jogerős befejezéséig hatályos és annak utána a bontóperben megállapított jogi helyzet az irányadó; ebből pedig jogszerűen következik, hogy a bonlóper befejezése után amenynyiben a házasság fel nem bontatott, az ideiglenes nőtartási pej a bontóperben elfoglalt jogi álláspont alapján perújítás nélkül is folyamatba tehető. Ezek után a per érdemét tekintve, a felebbezési bíróságnak a S. E. 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban irányadó Ítéleti tényállása szerint felperessel a házassági együttélést alperes szakította meg és a házassági per bírósága ugy az ideiglenes nőtartási, mint a bontóper adatainak méltatásával felperest a különélésben vétlennek találta és ennek alapján a házassági bontókeresetet elutasította. Eszerint tehát, minthogy jogszabály, hogy a férj az ő magatartása folytán különélő vétlen nejét külön is eltartani köteles, nem sértett anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság, hogy alperesnek ideiglenes nőtartási kötelezettségét megállapította. A nőtartásdij fizetésének kezdő időpontjául a felebbezési bíróság ítéletének erészbeni megváltoztatása mellett a kereset beadási időpontj i volt veendő, mert az előadottak szerint a perújításnak hely nem adatott és ennélfogva az ideiglenes nőtartási perben hozott elutasító Ítéletek a házassági bontóperben hozott ítélet alapján folyamatba tett kereset időpontjáig hatályukban fennállanak.