Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

266 Magánjogi Döntvénytár. adó; ebből pedig jogszerűen következik, hogy a bontóper befejezése után, amennyiben a házasság fel nem bontatott, az ideiglenes nőtartási per a bontóperben elfoglalt jogi álláspont alapján perújítás nélkül is folyamatba tehető. — II. A tartásdíj megítélésének czélja nem a vagyonszerzés lehetősége, hanem az, hogy azáltal a jogosított életfentartása biztosittassék és ebből kiindulva az állandóan követett joggyakorlat által elfogadtatott, hogy a visszatérő időszakokban fizetendő tartás után kamat nem állapitható meg. (Curia 1913 szeptember 13. G. 97/1913. sz. a.) A kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság ítéletének azt a részét, hogy a perújításnak alakilag helyt adott és érdemben az alapperbeli ítéleteknek azt a részét részben hatályon kivül helyezve, részben hatályban tartva, alperest nőtarlásdij fizetésére kötelezte, megváltoztatja és felperest ezek tekintetében keresetével és alperest beszámítási kifogásával elutasítja. Indokok : Alperesnek előterjesztett panaszai részben alaposak. A per adatai szerint a kir. Curia 1908. G. 83/3. sz. alatt hozott ítéletével felperest ideiglenes nőtartásdij iránti keresetével elutasította és az 1881. évi LIX. tcz. 69. §-ának 2. pontjára alapított perujitási keresetének 1909. G. 93/3. sz. a. hozott Ítéletével helyt nem adott abból az okból, hogy a perújítás rendén az alapperbeli ítéleti tényállás meg nem változott. Felperes most a kir. Curiának a peres felek között lefolyt házassági bontóperben hozott ítélete alapján az 1881. évi LIX. tcz. 69. §-ának 2. pontjára hivatkozással ujabb perujitási keresetet adott be és a felebbezési biróság ítéletében a perujitási keresetnek ugy alakilag, mint érdemileg helyt adott. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja alakilag téves; mert az 1881. évi LIX. tcz. 72. §-a és a kir. Curiának 77. sz. a. hozott döntvénye nem hagynak fenn kétséget atekintetben, hogy az a peres fél, ki az 1881. évi LIX. tcz. 69. §-ának 2. pontja alapján már perújítást használt, uj bizonyítékok alapján a perújítás megengedését ujabban nem kérheti és hogy az idézett 72. §. második bekezdésében szabályozott kivétel kizárólag a perújítással élt peres félnek ellenfele javára van megállapítva. A felebbezési biróság tehát azzal az Ítéleti rendelkezésével,