Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 209 145. A töruénynek, —habár téves és helytelen — magyarázatán és értelmezésén alapuló ténykedés és eljárás, hacsak ez a magyarázat és értelmezés a törvény világos és határozott rendelkezésébe nem ütközik, sem tisztviselővel, sem más egyénnel szemben kártérítési kötelezettség megállapítására alapul nem szolgálhat. Ennélfogva a megyei szabályrendelet értelmében magánvégrendeleteknek dij ellenében való megszerkesztésére jogosult községi jegyző azért, hogy az 1876. évi XVI. tcz. intézkedéseit tévesen magyarázva, a végrendelet nyelvét nem értő végrendelkező végrendeletéhez kellő számú alkalmas, t. i. a végrendelet nyelvét értő tanút nem alkalmazott, kártérítéssel nem tartozik. (Ouria 1913 május 20. 5286/912. sz. a. I. p. t.) A kolozsvári kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes kártérítési keresetét arra alapította, hogy az alperes községi jegyző, aki Írásbeli magánvégrendeletek megszerkesztésével tisztviselői állásánál fogva a megyei szabályrendelet értelmében foglalkozik, a néhainak Írásbeli végrendeletét rosszul, nevezetesen az 1876. évi XVI. tcz.-ben az Írásbeli magánvégrendelelekre nézve megállapított alaki kellékek figyelmen kivül hagyásával szerkesztette meg, ugy, hogy a végrendelet emiatt bíróilag érvénytelennek mondatott ki, minek folytán a vagyoni előnytől alperes hibájából elesvén, évi 250 K kárt szenvedett stb. A b—i törvényszék a végrendeletet azért mondotta ki érvénytelennek, mert a magyar nyelven szerkesztett végrendeletnek nyelvét az örökhagyó nem értette és a végrendeleti tanuk közül is csak egy tanú — az alperes — a végrendelet megszerkesztője tud magyarul irni és olvasni; mert továbbá az 1876. évi XVI. tcz. 4. §-a és 1. §-ának b) pontja szerint legalább két végrendeleti tanúnak kell azt a nyelvet tudni, amely nyelven a végrendelet szerkesztetett, ez a lényeges alaki kellék pedig hiányzik. Magánjogi Döotvénytár. VII. 1*4