Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

XX Tartalommutató. Lap a házasfelek a házasság tartama alatt a jászkun kerületből elköltöztek s örökhagyó ezen a kerületen kivül is halt el _ .... .... .„ „„ .. 223 225. A közszerzeményi jutalék megállapításánál az elhalt házastárs halála időpontjában létező vagyonátlag veendő irányadóul; — ebből mindenekelőtt kiszakítandó a házastársaknak természetben meglevő s esetleg pótlandó külön vagyona s leülendő a közös teher, az ezután fenmaradó vagyon pedig fele-fclcrészben képezi a házastársak közszerzeményi jutalékát, mely a túlélő házastársnak a lehetőség szerint és rendszerint természetben adandó ki, a gyógyítási és temetési költség pedig, mint nem közös, hanem hagyatéki teher csak az elhalt házastárs jutaléka terhére veendő számításba ~ ~~ .... _ .... 364 226. I. A nőt a törvény alapján illeti meg a jog a közszerzemény feléhez, melyről a férj halál esetére egyoldalúan joghatállyal nem rendelkezhetik; ebből folyóan a nő ezt a különben is kötelmi természetű jogát, a törvény alapján érvényesítheti tekintet nélkül a férj végrendeleti intézkedésére. — II. A közszerzeményi vagyon elbirtoklásának kezdete csak a házasság megszűntétől számitható. — III. A férj a házasság tartama alatt a közszerzeményi ingatlanokat is saját nevére irattá és azokat is gyermekeire hagyta azzal, hogy özvegyét az egyik fiu tisztességesen eltartani köteles s ha az anya és fiu meg nem férnének, az ingatlan felének haszonélvezetét özvegyének biztosította. A gyermekek az ingatlant birtokba vették, nevükre íratták, az özvegy özvegyi jogát bekebeleztették, az özvegy minderről tudott, 18 évig ez ellen fel sem szólalt, miáltal a történtekbe belenyugodottnak és közszeizeményi jogáról lemondottnak tekintendő.... _ .._ .._ _ 366 Özvegyi jog. 50. A fiu atyjától utóörökléssel terhelt vagyont örököl. A fiu halála után özvegye ezen vagyonra özvegyi jogot csak akkor érvényesíthet, ha igazolja, hogy az atya hagyatékának tárgyalásakor már felesége volt a fiúnak, már akkor özvegyi jogra igényjogosultsággal bírt volna, és hogy azáltal, hogy férje az ulóörökléssel terhelt atyai hagyatékot elfogadta, a nő özvegyi jogának a törvény által biztosított legkisebb mértékétől, t. i. a lakás s illő tartás kiszolgáltatásától is elesett 78 97. A férj által életében elajándékozott vagyonból özvegyi jog fejében az elajándékozott érték 5 százaléka Ítélendő meg .... , 144 112.1. Az 1840. évi VIII. tcz. 18. §-ának rendelkezése a városi polgárok özvegyeire alkalmazást nem találhat, hanem az vizsgálandó, hogy az alperes nőnek, mint az örökhagyót túlélő házastársnak özvegyi jogával terhelt vagyon jövedelme meghaladja e az özvegyi jog köteles mértékét ? — II. Az özvegyi jog a kötelesrészt rendszerint nem terhelheti, ez a jogszabály azonban nem alkalmazható azon esetben, ha a hagyatéki vagyonnak a kötelesrészen felüli jövedelme az özvegy tisztességes eltartására nem elegendő .... .... „ .... _ ... „ .... 165 113. Az 1840 évi VIII. tcz. 18. §-ából nem következik, hogy az özvegyi jog a lakház és belsőségre vonatkozólag is feltétlenül korlátozható volna ; hanem az özvegyet az idevágó tcz. 18. §-a esetében is megilleti az a jog, amelynél fogva az elhalt férj házában lakást követelhet, miből következik, hogy az özvegy az elhunyt férjjel közösen használt lakást az első házasságból származó gyermekekkel csak akkor tartozik megosztani, ha az az ő és kiskorú gyermekei részére felesleges kényelmet nyújt 166 114. Az özvegynek a tartásához való joga törvényen alapul, s ezt a jogot az özvegy már a házasság által, a férje életében megszerzi „ 167