Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

170 Magánjogi Döntvénytár. védéséből tekintenék fennállónak, akár azért, mert a kötelezettség már az elismerés idejében megszűnt volt, és a felek ezt a jogi tényt tévedésből, vagyéppen megtévesztés szándékából, figyelmen kivül hagyták. Az adós tehát, ugy, mint a hitelező, visszamehet az eredeti jogviszonyra, mely a tartozáselismerés alapja; de a bizonyítás azt a felet terheli, ki azt állítja, hogy kötelezettsége vagy jogosultsága már az összeszámolás alkalmával másként, vagy egyáltalában nem állolt fenn a kötelmet megszüntető, vagy esetleg nem is léte— sitő jogi okból. Curia 1907. G. 323. Staud, 514. lap. 116. Az apa és fm közti vagyonátruházásnál, ha az adás-vétel jogczimén történik is, a vélelem az, hogy az átruházás ingyenesen történt; ennélfogva az okiratnak az a tartalma, mely szerint a vagyonát átadó apa az okiratban kitett vételár felvételét elismeri, annak tényleges kifizetését nem bizonyítja. (Ouria 1913 április 16. 4429/912. sz. a. I. p. t.) A szegedi kir. tábla: A keresetet elutasítja. Indokok: Az apa és fiu közti vagyonátruházásnál, ha az adás-vétel jogczimén történik is, a vélelem az, hogy az átruházás ingyenesen történt, ennélfogva az okiratnak az a tartalma, hogy a vagyonát átadó apa a kitett vételár felvételét elismeri,, annak tényleges kifizetését nem bizonyítja, nem pedig a jelen esetben, midőn felperesek éppen a visszteher mellett történt szerzésre alapítják az alperesekre átruházott ingatlanból követelt közszerzeményi igényeiket. Ennélfogva minthogy felperesek nem bizonyították, hogy a kereseti ingatlan szerzésének alapjául szolgáló szerződésben visszteherként szereplő 2000 frtot alperes az apjának, ki az ingatlant reá ruházta, tényleg megfizette s minthogy az ingatlan jövedelme fedezte azon kikötménynek az értékét, melyet alperes a szerződés alapján kiszolgáltatni tartozott, egyedül az alperes által átvállalt és kifizetett 676 frt árvatári tartozás tekinthet* az alperesekre átruházott ingatlan olyan ellenértékének, mely mint ilyen házasság alatti szerzeményt képez. Felperesek azonban ebből sem igényelhetnek anyjuk jogán közszerzeményt, mert a házasságnak örökhagyó halálával történt megszűntekor alpereseknek adóssáaai voltak 1700 + 2400 K = 4100 K. Ekként a házasság megszűnésekor fennállóit adósság jóval meghaladta az árvatári tartozás kifizetésében jelentkező házasság, alatti szerzemény értékét.