Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Magánjogi Döntvénytár. 151 amely az egyháznak arra rendelkezési jogot biztositana, hogy a sírboltban elhelyezett, vagy a temetőben eltemetett holttestnek kiemelését és máshová elvitelét megtagadhassa akkor, amikor azt mások jogos magánérdeke indokolttá teszi; mert ha az egyházi hatóságot az a jog elvitathatlanui meg is illeti, hogy a templom feletti fennhatóságot az abban és a temetőben levő kripták és sirok feletti felügyeletet és ellenőrzési jogát saját egyházi szabályai értelmében gyakorolja, ha mindaz valónak és fennálló érvényűnek is fogadtatik el, amit a beavatkozó a holttesteknek az esetek különbözőségéhez képest hol leendő eltemettetését illetőleg a canonjogi szabályzatból vett idézetekkel bizonyítani iparkodik s ha a sírbolt, melyben a két holttest fekszik, tényleg a templom alatt is van, mindebből a jelzett rendelkezési jog le nem vonható, mert a holttesttel való rendelkezési jogosultság — végrendelkezés hiányában — az elhuuylhoz való családi kötelékben leli alapját, amilyenre az egyházi hatóság nem hivatkozhatik. Ily ként pedig a beavatkozó egyház nélkülözi a kereseti jogosultságot arra, hogy a keresetnek helyiadását egyáltalán s oly hozzáadással is kérhesse, hogy külön az is kimondassék, hogy a holttestek elviteléhez az egyházi hatóság engedélye szükséges. Ami a felperes gróf E. K. által felhozottakat illeti, hogy a sírbolt a hitbizomány területén fekszik, hogy felperes a templom kegyura, hogy ő az E. K. cs i ágának családfeje, habár az, hogy a sírbolt a hitbizomány területén fekszik, nem is áll, mert a templom s tehát a sírbolt az egyháznak telekkönyvi tulajdonát képezi, mindezeknek a jogi kérdés eldöntése körül döntő jelentősége nincs, mert a magánosok közt vitássá vált az a kérdés, hogy valakinek holtteste hová temettessék el, vagy véglegesen hol pihenjen? családjogi kérdés s azon családi kötelék alapján bírálandó el, melyben az ellenérdekű magánosok az elhalttal állottak, mindazonáltal csak akkor, ha az illető elhunyt erre nézve nem végrendelkezett, miután ki-ki elsősorban maga van hivatva afelett joghatályosan intézkedni, hogy holtteste hol nyugodjék, s ha ez a végrendeletre előirt szabályok betartásával történt, ugy az örökösök ezen végintézkedést, ha az teljesíthető s az illető az arra való anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátotta, betar tani, teljesíteni kötelesek és bárki más ezt joghatályosnak elismerni tartozik. Végintézkedés hiányában a családi kötelék lévén irányadó; azok közül, kik az elhunyttal ilyen kötelékben állottak, elsősorban a hátramaradt házastársnak akarata érvényesül, miután családjogi jogszabályaink értelmében a házastársnak lévén kötelessége az elhalt házastársat illendően eltemetni, ezen kötelességével az a joga is jár, hogy az elhunyt házastársának nyughelyét saját