Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

22 Magánjogi Döntvénytár. A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helyben­hagyja­Indokok: Nincs oly jogszabály, mely a munkaadót a szol­gálatában előforduló balesetért, a veszélyes természetű munkála­tok kivételével, mulasztására való tekintet nélkül felelőssé tenné. A betegnek az ágyból való kiemelése veszélyes jellegű munkának nem tekinthető, a jelen esetben annál kevésbé, mert felperesnek kellő erő állott segítségére. Felperes maga sem állítja, hogy alperesek jogelődjét a fel­peres sérülése körül mulasztás terhelné, ha tehát való volna is, hogy felperesnek május 6-iki rosszulléte s ennek folytáni sérülése a szolgálata közben végzett emelésnek a következménye, vagy legalább is az emelés a sérülés súlyosabb voltára befolyással le­hetett, alperesek kártérítési kötelezettsége még sem volna meg­állapítható ; mert felperes beismerte, hogy néh. gróf K. S.-né szolgálatában mint ápoló és masszírozó alkalmaztatott; azt te­hát, hogy a magával tehetetlen grófnő emelésénél segédkezett, maga sem tünteti fel olyan teendőnek, mely szolgálata körén kívül esett: következőleg az elsőbiróság ítéletét ezen s a saját indokaiból helybenhagyni kellett. (4911. évi január hó 26-án. 9096/910. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes mint ápoló és masszirozónő állott gróf K-né szolgálatában és mint ilyennek munkaköréhez tartozott a betegen fekvő és önmagával tehetetlen grófnő emelgetése és forgatása is, az az állítása tehát, hogy ő csak a masszírozásra szerződött, nem pedig arra is, hogy a grófnőt emelgesse és for­gassa, figyelembe nem vehető, mert dr. B. tanú szerint felperes csak eleinte foglalkozott tisztán masszírozással, mig később az ápolás egyéb teendőiben is segédkezett. Minthogy tehát a felperesnek rendes foglalkozásával járó teendőihez tartozott a grófnő emelgetése is, ha való volna is az, hogy az emelgetés közben magát túlerőltette s betegségét a tul­erőltetés miatt kapta : az alperesek, mint a munkaadó grófnő örökösei ezen alapon kártérítésre kötelezhetők nem volnának, mert felperesnek az az állítása, hogy a grófnő körül nem volt elegendő ápoló, mesczáfoltatolt s mert a munkások maguk tar­toznak ügyelni arra, hogy testi erejüket meghaladó erőfeszítést ne tegyenek s azt a határt ameddig a munkás ereje, a test épségének veszélyeztetése nélkül igénybevehető, csakis az erőt kifejtő egyén maga képes meghatározni; ennek megállapítása azonban a munkaadó ellenőrzési és felügyeleti körén kivül esik s igy a túlságos megerőltetésből eredő balesetért a munkaadó felelősség­gel nem tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom