Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)
•18 Magánjogi Döntvénytár. megfogja, vagy kezével érinti, ami pedig megtörtént; továbbá, mert az idézett tcz. 6. §-a nem irja elő, hogy az a végrendeleti tanú, aki azt felolvasta, külön és névszerint megneveztessék; ennélfogva az, hogy a végrendeletnek és záradékának szövegéből az azt felolvasó tanú neve nem tűnik ki, az id. §. helyes értelmezése szerint a végrendeletet érvénytelenné nem teszi. (1911 márcz. 14. 520/911.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. * * = V. ö. Magánjogi Dtár IV. 18., V. 498., 222. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 14. A jogügyletek s illetve az azokról kiállított okiratok alaki érvényessége szempontjából megállapított kellékek tekintetében kiterjesztő magyarázat helyt nem foghat, következőleg az 1886: VII. tcz. (közjegyzői novella) 26. §-ában foglalt kötelező rendelkezés az örökhagyó anyanyelvén felvett okiratok alaki érvényességét nem érinti. (Ouria 1911 deczember 12. 4963/911. sz. a. I. p.) A temesvári kir. törvényszék: A keresetet elutasítja. Indokok: A tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy örökhagyó ugy az 1906 deczember 10-én kelt végrendelet, mint a 12-én kelt fiókvégrendelet felvételekor, bár ágyban fekvő beteg, de teljes eszméletnél volt és szabad akaratelhatározási képességgel bírt s akaratának öntudatos kifejezést adott. Az a felperesi védekezés, hogy sem P. M. közjegyző, sem V. E. közjegyzőhelyettes nem bírt jogosultsággal okiratoknak német nyelven való felvételére, meg van czáfolva P. M.-nek azon vallomásával, hogy ugy ő, mint M. E. eme jogositványnyal bírtak. Igaz ugyan, hogy a végrendeletekben, a záradékban a jogosítványra való hivatkozás hiányzik, ámde ez az érvényességi kellék az 1886: VII. tcz. 26. §-a értelmében csak azon esetben szükségeltetik, ha a közjegyző magyar nyelven veszi fel az okiratot oly felekkel, akik a magyar nyelvet nem értik, a jelen esetben azonban ugy a végrendelet, mint a fiókvégrendelet német nyelven lett felvéve. Mindezeknél fogva az alaptalan keresetet el kellett utasítani. (1911 június 23. 12,070/911. sz. a.)