Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

180 Magánjogi Döntvénytár. 108. Az ingatlan tulajdonosa az ingatlant előbb felperesnek, utóbb alperesnek adta el; utóbbi javára a tulajdonjog bekebeleztetett. Kimondatott, hogy az ingatlan tutajdonjoga és birtoka iránt indított perben — minthogy abban csak a telekkönyvi tulajdonos jóvagy rosszhiszeműsége a döntő — az eladó perbenállása nem szükséges. (öuria 1912 márczius 20. 3412/911. sz. a. VI. p. t.) A debreczeni kir. tábla: A felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok: Felperes keresetét arra a szóbeli szerződésre alapította, amely közte és V. J. közt 1902-ben állítólag létrejött s amely szerződés szerint felperes a d—i ingatlant V. J.-tói állítólag megvásárolta. V. J. azonban ugyanezen ingatlant 1906-ban alpereseknek is eladta, akik ezt az ingatlant megvásárolták s arra tulajdonjogu kat is bekebeleztették annak daczára, hogy alperesek jól tudták azt, hogy az ingatlant felperes már évekkel azelőtt megvásárolta. Kérte felperes ezen alapon alperesek ellen az ingatlan tulajdonjogát és birtokát megítélni. Alperesek a kereseti állítást tagadva a kereset elutasítását kérték. Felperes tényállítása szerint is közte és alperesek közt jogviszony nem forog fenn, amennyiben felperes tulajdonjogát nem a közte és alperesek közt keletkezett, hanem a V. J.-val kötött szóbeli szerződésre alapította. Az a kérdés azonban, hogy felperes és V. .1. közt létrejött-e az ingatlant illetően érvényes adásvételi szerződés, a V. J. perbenállása nélkül el nem dönthető, valamint nem dönthető el az a kérdés sem, hogy a vételárból felperes szerint még fizetetlen rész kit illet? Jelesül V. J.-t, vagy pedig annak jogutódai az alpereseket. Ámde felperes V. J.-t perbe nem vonta, ezért a keresetet feltétlenül el kellett utasítani. (1911 á'pr. 19. 1209/911. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét megváltoztatva ki mondja, hogy a felperes azon okból, mert V. J. perben nem áll, el nem utasítható stb. Indokok: A kereset olyan ingatlan tulajdonjoga iránt indit-