Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)
Magánjogi Döntvénycár. 181 látott, Amelynek telekkönyvi tulajdonosai az alperesek, ezért a keresetileg érvényesített dologi jogigény elbírálásához elegendő az alperesek perbevonása, mert a felperes igényét, tekintettel a telekkönyvi állásra, más személy ellenében joghatálylyal nem érvényesítheti s a per keretében ugy a felperes szerzésének megtörténte, mint az alperesek szerzésének jó-vagy rosszhiszeműsége elbírálható, sőt annak sincs akadálya, hogy ha a bíróság szükségesnek látná, V. J. netalán veszélyeztetettnek mutatkozó érdekei is megóvassanak. * * = V. ö. Magánjogi Dtár V. 183., 184. sz. esetekkel. — A kereset elutasítandó, ha az ingatlan valamely perben nem álló harmadik személynek van vétel czimén tényleges birtokában, mert a tényleges birtokos perbevonása nélkül határozni nem lehet. Dtár r. f. XXVIII. 16. — De az, hogy feiperes jog elődétói a kereseti ingatlant telekkönyvön kivül megszerezte, a jogelőd perbevonása nélkül is elbírálható. Dtár uj f. VII. 11. 109. A szállodai szobákban az utasok részéről elhelyezett tárgyakat a vendégfogadósnak, illetőleg személyzetének átadottakként kell tekinteni, ha azok a tárgyak oly minőségűek és értékűek, hogy ilyen tárgyakat kivétel nélkül rendszerint mindenki a beszállás idején is magánál tartani szokott. (Marosvásárhelyi kir. tábla 1912 máj. 15. G. 156/1912. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. tábla: A felebbezési bíróság Ítéletét részben megváltoztatja; alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy felperesnek 391 K 40 f tőkét, stb. fizessen. Indokok: A megállapított tényállás szerint felperes alperesnek szállodájában beszálló vendégként, egyik szobában éjjel — az ajtó bezárása nélkül — aludván, a keresetben megjelölt, a tényálláshoz mérten 250 K t tevő készpénzét, továbbá a később zálogüzletből 141 K 40 fill. ellenében visszakapott aranyóráját és óralánczát idegen tettes ellopta; amely tárgyakat felperes a szállodai szobájában a nyitott éjjeli szekrény fiókjában helyezett volt el. A felülvizsgálati bíróság ebből, a támadás hiányában az 1893: XVIII. tcz. 197. §-a értelmében e helyen irányadó tényállásból kifolyólag, alperesnek kártérítési felelősségét az alábbiak szerint állapította meg:
