Gottl Ágost (szerk.): Magánjogi döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

Magánjogi Döntvénytár. 177 elsősorban az vizsgálandó, hogy a «Traviata» az eredetének területén fennálló törvény szerint részesül-e oltalomban? Az olasz szerzőjogi törvény 9. § a az Olaszország területén megjelent irodalmi vagy művészeti müvek védelméről következőleg intézkedik: «Valamely mü többszörözésének s a többszörözések árusításának joga élete tartama alatt kizárólag a szerzőt vagy jogutódát illeti. Ha a szerző halálakor a mü megjelenése óta 40 év még nem telt el, ugy az emlitelt 40 év leteltéig e kizárólagos jog a szerző örökösét vagy jogutódját illeti. Miután azonban ez az első 40 évi időszak eltelt, akkor egy ujabb 40 éves időszak kezdődik, mely ujabb 40 éves időszak alatt a mü a szerzői jogokkal rendelkezőnek külön engedélye nélkül bárki által is többszörösithető és az igy keletkezett többszörösitések szabadon árusíthatók, de csak azon feltétel alatt, hogy annak, akit a szerzői jogok illetnek, öt százaléka fizettetik a többszörösitések bolti árának, mely árnak minden egyes példányon fel kell tüntetve lenni és mely árat ezen törvényben előirt módon hivatalosan ki kell nyilatkoztatnia. Ugyanazon törvény 30. §-a pedig igy szól: «Aki a 9. §. második bekezdésében megadott joggal élni akar, az tartozik a praefektusnál Írásbeli nyilatkozatot tenni, melyben nevét, lakhelyét és a többszörösitendő müvet pontosan megjelölni tartozik, s ugyancsak kijelenteni tartozik, milyen fajtájú többszörözést óhajt adni, hány példányban és milyen áron, mely ár minden példányon fel is tüntetendő. Ugyané nyilatkozatban határozott alakban ki kell jelenteni azt is, Hogy kész a többszörösitő az egyes példányokon feltüntetett bolti árnak huszadrészét (tehát öt százalékát) a példányok számával megsokszorozva kifizetni annak, aki ezen fizetések átvételére jogosult. Ezen nyilatkozatokat két heti időközben kétszer ki kell hirdetni azon helység hirdetményei számára kijelölt lapban, amely helységben a többszörözés történend, valamint a hivatalos lapban is. Minden negyedév végén a negyedév során hirdetett nyilatkozatok együttesen is kiadandóks. Ugyancsak az olasz törvény 32. §-ának második bekezdése igy rendelkezik: «Az utánnyomásban vétkes mindenki, aki valamely müvet, amelynek megvan még a kizárólagos szerzői joga, sokszorosít vagy példányokat és másolatokat árusit annak beleegyezése nélkül, akinek még igénye van, továbbá vétkes az utánnyomásban mindenki, aki a 30. §-ban előirt nyilatkozattételt elmulasztotta, továbbá mindenki, aki nagyobb számú példányokat állit elő, vagy Magánjogi Döntvénytár. VL 12